A függöny színe számít a fényáteresztés szempontjából?

A színárnyalat (hue) csak annyiban számít, hogy a fény spektrumjából melyik összetevőt engedi át/nyeli el a függöny - az áteresztés mértékét pusztán a színárnyalat nem befolyásolja.

"Viszont mintha a fehér függöny kevésbé sötétítene, mint a fekete/sötét."

Az már nem a színárnyalat hanem a fényesség/érték (brightness/value).

A színárnyalat/telítettség/fényesség illetve érték összefüggéseiről:

[link]

A vizsgálódás szempontjából bármilyen anyag 3 dolgot tud csinálni a fénnyel:

1. Átengedi.

2. Visszaveri.

3. Elnyeli.

Te a visszaverést hasonlítod össze az első mondatodban. Aztán az átengedéssel kapcsolatos tapasztalataiddal folytatod. Ez két külön dolog.

Hasraütéses számok jönnek:

Mondjuk egy vékony fehér – nem csipkés – függöny elnyeli a fény 20%-át, a 30%-át átengedi, az 50%-t meg visszaveri.

Mondjuk egy színes függöny elnyeli a fény 80%-t, a 10%-átengedi, a 10%-át meg visszaveri.

A fehér függöny jobban visszaveri a fényt? Igen, hiszen az 50% több, mint a 10%.

A fehér függöny jobban sötétít? Nem, hiszen az 30% átengedett fény több, mint a 10%.

> Ez csak az anyag vastagságán múlik

Azon is. Hiszen ha kétszer olyan vastag az a fehér függöny, akkor kb. olyan, mintha két függöny lenne egymás mögött. Az első által átengedett 30%-nak is elnyeli a 20%-át a második függöny és visszaveri az 50%-át. Kicsit bonyolultabb mindent összegezni, de végül az fog kijönni, hogy hasonló arányú fényt ver vissza, viszont több fényt nyel el, így kevesebb fényt enged át.

> vagy van valami összefüggés a színével is

Inkább a fényességével (sötét/világos), mint a színével (narancssárga vagy zöld). Fizikai értelemben a szín az adott fény hullámhosszát jelenti. Lásd: [link] . Más területen, meg a hétköznapokban viszont a szín magába foglalja a különböző hullámhosszú összetevők arányát és intenzitását, így a fényerőt is. (Hétköznapi értelemben meg akár még egyéb más tulajdonságokat is, pl. egy arany szín egy sárgától nem a fény összetevőinek a hullámhosszai vagy fényereje különbözteti meg, hanem a fény visszaverődésének a módja, iránya is.)

A visszavert fény sokat számít. Hiszen az aztán az ablaküvegen keresztül kimegy a szobából. Az elnyelt fény már kicsit komplexebb. Mert ez melegíteni fogja magát a függönyt, így közvetve a szoba levegőjét is. Viszont lokálisan, a szoba távolabbi pontjába ez lassan adódik át, illetve más módon távozhat a szobából.

Ilyen szempontból a legtutibb a fehér színű redőny/reluxa, a fény jelentős részét veri vissza, a vissza nem vert fény jelentős részét elnyeli, és nagyon keveset enged át. A redőny annyival tutibb megoldás, hogy az még ráadásul a szobán kívül van, így az elnyelt fény sem a szoba levegőjét melegíti. Csak hát ugye ha nincs, akkor macerás/drága beszerelni. A reluxa előnye, hogy olcsóbb, könnyebben felszerelhető.

Ha ez nincs, akkor olyan vastag anyag kell, ami kívülről nézve fehér – minél világosabb, annál jobb –, viszont a vastagsága révén kevés fényt enged át.

De sokat ne várj ettől sem, a szobában a levegő hőmérsékletét jelentős mértékben maga az épület, illetve a szobában található mindenféle objektumok határozzák meg. Egy ablak nélküli helyiségben is meleg van, hiába nem süt be a nap, a falakon, padlón, mennyezeten keresztül az is szépen felmelegszik. Mert a falak és a födém is kb. olyan, mintha függönyök lennének, amik át ugyan nem engednek fényt, de elnyelni jelentős mértékben nyelnek el és adják át a hőt – főleg gyatra hőszigetelés esetén – a másik oldalon. Megfelelő árnyékolással lehet, hogy néhány fokot is le lehet faragni, de csodát nem csinál.