Mi történt a Nappal és az időjárással?

"Nem a globális felmelegedést akarom ezzel elmismásolni, csak azt mondom, hogy ilyen kis léptékben, hogy egyik évről a másikra, nem a felmelegedés okolható, hanem egyszerűen az időjárás kiszámíthatatlansága."

Másrészt kisebb klímaingadozások, amikor egy-egy éghajlati vonás néhány évre vagy egy-két évtizedre átmenetileg uralkodóvá válik. Kíváncsi vagyok, mennyien lesznek lehűléspártiak, ha újra jönnek majd kevésbé meleg nyarak, mint ahogy az elmúlt pár évben zsinórban jöttek a hűvös tavaszok (noha a tavasz középhőmérséklete is erős melegedést mutat hosszú távon).

Hetesi Zsolt írta ki május elején FB oldalára:

Na, akkor utoljára. Mielőtt vitatkozol, ezeket itt alább már sokszorosan igazolták. Ha ezeket vitatod, ismerethiányban szenvedsz, nem pedig máshogy tudod.

1. Az éghajlat változásának egyik legföbb oka jelenleg az emberi tevékenység, azon belül is sokáig a táj átalakítása vezetett (a víz megtartására képes szintesedés eltávolítása), az ipari forradalom óta a CO2 és újabban a metán, NO2 kibocsátása.

2. A légkörben a CO2 szintet a természet az ember előtt megfelelően szabályozta, az éghajlatváltozásokat döntően geológiai, csillagászati és néha kataklizmatikus folyamatok okozták.

3) A természet (élővilág és tenger) az emberbél sokszorta több CO2-t bocsát ki évente, DE ugyanakkor évente el is nyeli.

4. A természet nem képes az emberi többlet-kibocsátást teljesen elnyelni. Egy részét igen, emiatt savasodik pl a tenger.

5. Nem a tenger melegedése okozza a CO2 növekedést a légkörben, fordítva van. A tenger egy ideig elnyelte az emberi CO2 egy részét, majd miután már nem tudta, a légkör melegedése rákapcsolt, ez fűti a tengert, ami így kevesebb oldott CO2-t tud megtartani, ezért onnan is kijut a légkörbe (pozitív visszacsatolás tipikus esete).

6. A CO2 hatásában a második legerősebb üvegházgáz. A vízpára az első, de arra az embernek rövid távon nincs hatása. Nincs százszoros különbség a két hatás között, ez a különbség nagyságrenden belül marad.

7. Nem a naptevékenység okozza a jelenlegi változást a Föld éghajlatában.

8. A mostani változás sebessége, amit döntően az emberi hatás vezérel, 50-100-szoros léptékben meghaladja a geológiai skálán mozgó változás sebességét.

9. A tengerszint nő, a nem úszó jég olvadása és részben a hideg jégből származó víz melegebb vízbe jutása okozta sűrűségváltozása miatt.

10. A melegedés a legtöbb helyen nem jó. Például itthon sem jó, a megszokott időjárás eltűnőben van, a mezőgazdaság kihívásai óriásiak. Mert enni majd azért kéne. Az egyenlítő táján országok válnak hamarosan lakhatatatlanná, Dél-Ázsia egyes részein már most reménytelen a helyzet.

11. A légköri CO2 majdnem fele emberi eredetű, ezt a C12/C13 izotópok méréseiből tudjuk.

"Ekkor menedéket találhatunk az elutasításban, elvetve az elképzeléseket, hogy a dolgok annyira rosszul állnának, mint ahogy a környezeti mozgalom jelentései és retorikája sugallják. Úgy tekinthetünk a radikálisabb környezetvédőkre mint egy újabb „érdekkörre”, akiknek végzetes próféciáit kigúnyolhatjuk, és a motivációjukat megkérdőjelezhetjük. A tagadást tovább erősítheti a tényezők nagy száma, amelyek összejátszanak a globális krízisben. A helyzet egy csomó területen romlik egyszerre: vízhiányok, mérgező hulladékok, mocsarak eltűnése, erdőtlenítés, üvegházhatás, és így tovább. Bár mindegyik kérdés önmagában is lényeges, de az összjátékuk az, ami leginkább fenyegeti a bioszféránkat, mivel felerősíthetik egymás hatásait. De pontosan ezek a rendszer-szintű kölcsönhatások azok, amelyeket nehéz megfigyelni, főleg egy olyan kultúrából nézve, aminek tagjai nincsenek felkészítve kapcsolatok meglátására." Joanna Macy: A környezeti kétségbeesés feldolgozása, 1995

online elérhető

Az utolsó mondat nagyon fontos. A rendszerszemléletű megközelítés. Gyulai Iván sokat ír erről... érdemes olvasni, akit érdekel a téma jobb megértése.