Ha egy konstelláció egyik csillagáról milyennek látszik a többi? Ugyanúgy együttállnak?

Csillagképnek nem, mert a csillagképeket csak az ember alkotta a látszó éjszakai égbolton.

Nyílthalmaznak (jelenleg már) szintén nem tagja, de jelen tudásunk szerint a kelezkezéskor egy nyílthalmaz tagja volt, csak eltávolodtak a csillagok. (Az történt, amit a Fiastyúk jövője kapcsán is írtam.)

11

Ez szerintem kicsit átgondolatlan kérdés volt.

Gondold végig a 12-es első mondatát: nappali égbolton nem látunk csillagot, ezért annak idején a Napot nem illesztették be egy csillagképbe sem. A csillagképek régi, öröklött elemei a mai modern csillagászatnak. Asztrológiában, mikor a Nap benne jár egy csillagképben, akkor azt a csillagképet tartják az adott hónap jegyének ha jól tudom de nem biztos. El is van tolódva.

helyesbítés a 13-ashoz:

ezt írtam:

"nappali égbolton nem látunk csillagot"

helyesbítve:

"nappali égbolton nem látunk csillagot a Napon kívül"

Ha egy másik csillag bolygórendszeréből nézzük az eget, akkor (ha az ottaniak is alkottak csillagképeket) onnan természetesen a Napunk is az egyiknek a területére esik. Hogy jelentős csillag-e onnan nézve, része-e az általuk alkotott alakzatnak, az függ a távolságuktól, illetve a szemük érzékenységétől.

Ahogy a 17-es is írta a Nap egy elég halvány csillag, az abszolút fényessége 4,83 magnitúdó, vagyis 10 parszek (kb 32,6) fényév távolságról 4,83 magnitúdósnak látszana. (Összehasonlításul: Az Alfa Centauri picivel fényesebb /4,38/ ami a Földről nézve ugyan a Kentaúr legfényesebb csillaga, de ha kb. 70-80 fényév távolságra lenne (a jelenlegi 4 helyett) már éppen csak észrevehető lenne. Kb ez a helyzet a Nappal is). Nagyjából 10-20 fényéven belül még elég fényes csillagnak számítana (kb 2-3,5 m) ahhoz, hogy jellegzetes csillaga legyen egy csillagképnek. (Aztán persze ez függ attól is, hogy a többi, az adott csillagképet alkotó csillag mennyire lenne fényes.)