Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Ha a kvantummechanika törvénye...

Ha a kvantummechanika törvényei megengedik az univerzum spontán keletkezését, akkor kijelenthetjük, hogy világunk a semmiből keletkezett?

Figyelt kérdés

"De hatoljunk be a kávéscsésze mélyébe - a tej részecskéin és az atomi szinten át egészen a szubatomi szintig, és akkor olyan világba érkezünk, ahol a semmiből lehet valami. Legalábbis rövid ideig. Ez azért van így, mert ezen a szinten a részecskék, például a protonok, a természet más törvényeinek engedelmeskednek, amely törvények összességét kvantummchanikának nevezzük. És ott a részecskék tényleg megjelenhetnek, majd eltűnnek, és másutt újra megjelennek.


Mivel tudjuk, hogy a Világegyetem valaha nagyon kicsi volt - talán kisebb, mint egy proton - ez különösen figyelemre méltó dolgot jelent. Azt jelenti, hogy maga a Világegyetem, minden elképesztő hatalmasságában és összetettségében egyszerűen csak előbukkant a semmiből anélkül, hogy ezzel megsértette volna a természet törvényeit. Ettől a pillanattól kezdve a tér tágulása következtében óriási mennyiségű energia szabadult fel - abból a raktárból, ahol a könyvelés egyensúlyának fenntartásához szükséges összes negatív energia tárolódik. Természetesen ismét felmerül a kritikus kérdés: Isten teremtette-e meg a kvantumfizika törvényeit? Röviden: szükségünk van-e Istenre ahhoz, hogy megalkossa az ősrobbanás bekövetkeztét lehetővé tevő törvényeket? Nem akarok senkit megbántani a hitében, de azt hiszem, a tudomány sokkal meggyőzőbb magyarázatot ad, mint egy isteni alkotó."



Forrás: Stephen Hawking - Rövid válaszok a nagy kérdésekre, 54-55. oldal.


júl. 7. 14:14
A kérdező szavazást indított:
Igen, kijelenthetjük.
Nem.
Talán.
12 szavazat
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
94%

Ha semminek nevezzük azt, amiből keletkezett, akkor igen, mondhatjuk, hogy a semmiből keletkezett, ezzel nincs gond.

A kérdés ez esetben inkább az, hogy milyen jogon nevezünk "semminek" egy olyan dolgot, amely definíció alapján sem semmi? Hiszen a semmi azért semmi, mert nem mutat semmiféle tulajdonságot, ami alapján valaminek (bárminek) tudnánk nevezni. Viszont ha kvantumfluktuál, akkor az nem lehet semmi, hiszen vannak tulajdonságai (ha más nem, annyival biztosan jellemezhető, hogy milyen mértékű vagy milyen gyakoriságú a kvantumfluktuáció benne). Ha van bármilyen tulajdonsága, akkor az nem "semmi".

Az univerzumban a négydimenziós téridő fluktuál, nem a semmi, mivel az univerzumon belül sehol nincs olyan, hogy "semmi". A teljes univerzumot kitölti a téridő, amelynek viszont minden másodperce és köbcentije dugig van különböző részecskékkel - ha mással nem, akkor fotonokkal és neutrínókkal. Tehát semmiféleképpen sem nevezhető semminek. Éppen ezért valójában maga a semmi az legfeljebb egy hipotetikus dolog jelenleg, senki sem tudott még egyetlen darabka "semmit" sem soha megvizsgálni, mert univerzumunkon belül csak "valamik" léteznek, minden "valami". A "semmi" nem létezik benne, nincs neki helye, mert minden apró zugot kitölt valami.

júl. 7. 14:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 A kérdező kommentje:

#1


Ha feltételezzük, hogy az univerzum mikroállapotban a kvantummechanika törvényei hatására bukkant fel, akkor tényleg a semmiből jött. Természetesen a fizikai törvény itt hidat képez a semmi és a valami között, de teljesen jogosan mondható, hogy a semmiből való, hiszen az univerzumot nem valami anyagból húzták ki.


Ha az ókori zsidó gondolkodást nézzük, akkor ott is ez a gondolat bukkan fel, csak ott a semmi és a valami között nem a fizikai törvény, hanem Isten a közvetítő:


"Gyermekem, kérlek, tekints az égre, és nézz a földre és mindarra, ami rajta van! Gondold meg, hogy Isten semmiből teremtette és az emberi nem is ugyanígy keletkezett." (2Makk 7,28


A szentíró is úgy véli, hogy a világ a semmiből keletkezett, tehát nem valami anyagból húzták ki. Itt azonban a semmi és a valami között Isten a híd.

A modern tudományos gondolkodás alapján azonban szükségtelen Istent feltételezni, bőven elegendőek a természeti törvények is.

Vagyis a világ a szó szoros értelmében a semmiből keletkezett, de nem a semmi által.


Szóval, én így látom.

Kíváncsi vagyok, ti mit gondoltok.

júl. 7. 15:27
 3/11 anonim ***** válasza:
87%

"Ha feltételezzük, hogy az univerzum mikroállapotban a kvantummechanika törvényei hatására bukkant fel, akkor tényleg a semmiből jött."

Még ha ezt is feltételezzük, az szerinted miért jelenti egyértelműen azt, hogy az univerzum "a semmiből jött"? Mint írtam korábban, soha senki sem tudott egyetlen "semmit" sem megvizsgálni, hiszen univerzumunkon belül nem létezik a semmi. Vagyis halvány lila gőzünk sincs, hogy milyen lehet valójában a "semmi", sőt, még azt sem, hogy egyáltalán létezik-e, vagy egyáltalán létezhet-e. Tehát ezzel gyakorlatilag csupán annyit tettél, hogy az univerzum keletkezésének kérdésére a "fogalmunk sincs" választ egyszerűen önhatalmúlag kicserélted a "semmiből lett" válaszra, bár azt nem értem, hogy milyen alapon.


"Természetesen a fizikai törvény itt hidat képez a semmi és a valami között, de teljesen jogosan mondható, hogy a semmiből való, hiszen az univerzumot nem valami anyagból húzták ki."

Ebben megint miért vagy olyan biztos, hogy jogosan mondható? Továbbra sem tudunk semmit a "semmiről", még azt sem, hogy egyáltalán létezik-e, de te máris úgy kezeled, mintha ez egy valóban létező dolog lenne. Megint megkérdezem, milyen alapon mondható rá?


"Ha az ókori zsidó gondolkodást nézzük, akkor ott is ez a gondolat bukkan fel, csak ott a semmi és a valami között nem a fizikai törvény, hanem Isten a közvetítő:"

Azért abban gondolom egyetértünk, hogy a modern természettudományok által boncolgatott kérdésekben igazán nem sok relevanciája van annak, hogy az ókori népek miről mit hittek vagy mit nem.



"Vagyis a világ a szó szoros értelmében a semmiből keletkezett, de nem a semmi által."

Oké. Első körben akkor tisztázzuk, hogy mit is értünk "semmi" alatt? Hogyan definiálod, hogyan definiáljuk a "semmit"? Csak hogy biztosan ugyanarra gondoljunk mindketten, mikor a "semmiről" beszélgetünk.

júl. 7. 15:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 A kérdező kommentje:

"Hogyan definiálod, hogyan definiáljuk a "semmit"?"


Ha egy atomot nézünk, akkor azt mondanám, hogy az elktronfelhő és az atommag közötti üres tér. Ott nincs semmi.

júl. 7. 16:05
 5/11 A kérdező kommentje:
*elektronfelhő
júl. 7. 16:06
 6/11 anonim ***** válasza:
77%

"Ha egy atomot nézünk, akkor azt mondanám, hogy az elktronfelhő és az atommag közötti üres tér. Ott nincs semmi."


Nincs a fenét nincs :) Telis-tele van fotonokkal, neutrínókkal, virtuális részecskékkel meg egyebekkel. Ráadásul az atommag és az elektronfelhő közti részt is ugyanúgy kitölti a négydimenziós téridő, ami már önmagában sem lehet semmi, hiszen tulajdonságokkal rendelkezik. Szerintem itt lesz a gyökere a problémának, hogy téves elképzeléseid vannak a "semmiről".

júl. 7. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
84%

Még abban sem lehetünk biztosak, hogy "keletkezett". Az is simán lehet, hogy örökké létezett.

Ahogy a hármas válaszadó is mondta: a pontos válasz az, hogy "nem tudjuk". Minden más csak tippelgetés.

júl. 7. 16:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 A kérdező kommentje:

Amint Hawking mondja az idézett szövegben:


"Azt jelenti, hogy maga a Világegyetem, minden elképesztő hatalmasságában és összetettségében egyszerűen csak előbukkant a semmiből anélkül, hogy ezzel megsértette volna a természet törvényeit."


Hawking sokkal jobban értette a fizikát nálunk, és ő beszél semmiről. Tehát léteznie kell a semminek valamilyen formában. Feltehetően azt érti rajta, amit minden ember: egy tér és idő nélküli ürességet.

júl. 7. 16:39
 9/11 anonim ***** válasza:
64%

8: [link]

Az, hogy "Hawking mondta", önmagában nem bizonyíték semmire. Sokak szerint az univerzum örökkévaló. Ez egy lehetőség, amit nem lehet csak úgy kizárni, érvelni kellene mellette, hogy miért nem lehet az.

júl. 7. 17:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:

A mi világunkban sehol sincsen "semmi".

Azért nincs, mert a világnak van egy olyan szabálya, hogy sehol se tudjuk egészen pontosan megmondani, hogy ami ott van, az milyen gyors, mennyi energiája van, stb.

Tehát, ha valahol az egyik pillanatban még nincs semmi, akkor a következőben már kell, hogy legyen valami, hiszen különben pontosan tudnánk, hogy abban a pontban a sebesség nulla, az energia nulla.

De ugyanúgy, ha ott van valami, akkor a következő pillanatban már valami másnak kell lennie, vagy másfelé kell mennie, más sebességgel - hiszen különben megint csak pontosan tudnánk, hogy mi van ott.


TEHÁT ez azt jelenti, hogy még az atommag és az elektron közötti teret is ezek a virtuális részecskék tölti ki folyamatosan.

Ezek után kérdés, hogy valójában mi a "semmi"?

A tudósok elképzelése az, hogy HA valahol létezik ez a semmi, akkor ott nem terjed a fény, a sugárzás, és nem lehet mozogni sem.

ESETLEG a gravitáció terjedhet benne.


Az pedig, hogy miből keletkezett a világunk... nos: valóban elképzelhető, hogy a világ is kvantumfluktuáció - de akkor ugye nem a semmiből keletkezett, hanem egy téridőből. Ez az egyik lehetőség.


A másik pedig az, hogy a világ anyaga mindig is létezett. Csak maga a téridő nem, amiben most vagyunk, mert ezt a világunk készítette.

A különféle istenekkel és szentírókkal kapcsolatban pedig kérlek, keresd meg a megfelelő fórumot, mert az a hely nem erről szól. A tudomány nem ezzel a módszerrel dolgozik .

júl. 7. 19:15
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!