Fizikai képletekben pl. ∆t miben különbözik a sima t-től? Vagy ∆v a sima v-től. Stb.

A delta mindig valtozast jelent.

Ha azt akarjuk jelolni, hogy 20 fok van, akkor azt irjuk, hogy t = +20°C

Ha azt, hogy valami 20 fokkal melegebb lett, akkor ∆t=+20°C

Ami még érdekes lehet, hogy ∆-val a véges nagyságú változásokat szokták mérni.

Tehát pl. Egy stopperrel, ki lehet mérni hogy 1,5 másodperc.

Pl. egy ferde lejtőn egy golyó gurulási ideje. A lejtő hossza az adott szakaszon.

Ebből átlag sebességet tudsz számolni. ∆s/∆t= v (átl.) szerint.

De egy lejtőn lefelé a golyó folyamatosan gyorsul, valójában szinte sose az átlagsebességgel halad.

Ezért minél kisebb szakaszokon kéne mérni a távot és az időt, ha pontosabb képet akarunk kapni a sebességről.

Ha természetfelettien gyorsan tudnád nyomkodni a stoppert, csak akkor tudnád megmondani hogy egy ponton milyen a sebesség.

Szerencsére a matematika talált módot az ilyen végtelenül kicsi dolgok kezelésére. Az ilyen mennyiségeket "d"-vel jelölik.

A sebesség definíciójában ezért látod ezt: v=ds/dt

A ∆ jel egy véges, de a probléma természetéhez viszonyítva eléggé kis differenciát jelent ahhoz, hogy a számunkra lényeges összefüggés eléggé pontos eredményt adjon. Tehát nem konstans és nem pillanatnyi értéket jelent.

Ennek a tökéletesített verzióját "d"-vel jelöljük, mikor ez a számításhoz használt differencia infinitezimálisan (végtelenül kicsihez közelítően) kicsi lesz.