Az embernek miért olyan az életgörbéje, hogy tulajdonképpen ~20 évesen elkezdünk "haldokolni" ?

"Tehát 3 meg egy 12 éves medvét szinte nem lehet megkülönböztetni."

Ha olyan szőrösek lennénk mi is mindenhol mint a medvék, akkor minket is nehezebb lenne megkülönböztetni.

Mindennek ilyen az életciklusa. Készítenek egy szép evőeszközt. Aztán használják. Egyre csúnyább. Egyszer csak használhatatlan is lesz. Életét befejezte.

Az ember úgy 100 ezer éve valóban 20-30 évig élt, ez következett életmódjából. Ma a fejlődés elég széles spektrumot eredményezett (sok kizsákmányolt, lepusztult népesség létezik). Gazdaságilag stabil térségekben jellemzően 75-85 év az élethossz. Ebből az első 15-20 év a fejlődés (tanulás) időszaka. E szakaszban véglegesül az izomzat, a csontozat, ezért itt lehetnek látványos változások. A 20-45 év jellemzően a stabilitás, bár sok belső átalakulás, stabilizálódás ekkor is lezajlik, csak szemre nem olyan látványos. Erő szempontjából úgy 30-35 között jútunk a csúcsra.

Eközben az ember él, étkezik, cselekszik, különféle környezetben létezik, eltérők az érzelmi állapotai is. Ez mind befolyásol tényező, rossz esetben, 40 után sokan kerülhetnek nagyon rövid leszálló ágba. A többség, különösen a helyes életmódot élők, egy ugyanilyen hosszú leszálló ágba kerül, ez azonban nagyon sokféle lehet. És minden az anyagcserétől és eddzéstől függ, az izomzattól a bőrön át a szellemiségig. Az mondható, hogy átlagember számára 75-85 körül érkezik el az az időszak, ahol az élet feltételei még adottak, de rendkívül labilisak, azaz kis eltérés és véglegessé tehet egy befejezést. Ezért van, hogy látszólag (lényegében valságosan) egészséges emberek rajtaütésszerűen halnak meg. Például elég egy apró megfázás, fertőzés, megerőltetés, amely már nem feldolgozható.