A belvíz és a forrás közt van éles határ?

A feltett kérdés már tökéletesen meg lett válaszolva!

A részletesebb válaszok már a "fizetős konzultáció" kategóriába tartoznak a vízügyi hivatalokban, egyetemi tanszékeken és a témára specializált laboratóriumokban.

Akkor még 1x nekifutok hátha megérted, de látszik, hogy nem akarod megérteni.

Tudományosan, úgy, hogy nem látjuk a helyszínt nem lehet egy vízfakadási pontról megmondani, hogy az milyen, pl. amit írtál a példádban belvíz vagy forrás.

Pl. vannak olyan források, ahol a tényleges kibúvási pont fölött(környékén) van talaj (vagy egyéb üledék) és azon keresztül jut a felszínre a víz, és nincs egy határozott "pont" ahol kifolyik (főleg pl. egy karszt forrás környékén az ún. árvízi forrás) Ilyenre jó példák Magyarországon is vannak pl. Jósvafő határában a Komlós-, Nagy-Tohonya-, Kis-Tohonya-, Lófej- és a Medvekerti források tipikusan olyanok, hogy árvíz esetén a környező talajból is jön kifelé a víz). De a Bükk is tele-tele van ilyennel. Itt a környezetből sejthető, hogy mi van, de egészen biztosan csak a víz részletes vegyelemzésével (laborban) lehet megmondani, hogy az most a./ forrás-víz; b./ olyan felszíni csapadék víz, amelyik rövid ideig tartozkodott a talajban; c./ a kettő keveréke. De ezt is csak akkor lehet, ha amúgy az adott forrás vízének összetétele korábbról ismert.

Szintén példa arra, hogy előfordulhatnak források "talaj" alatt, a Duna medrében Bp-en a Gellért-tér környékén van jópár meder forrás amelyiknek a vize a Duna alatti sóderben keveredik a Duna alatti "talajvízzel" és így képes a meder fenekéről a Dunába kerülni. Na itt még nehezebb a dolog, mert eleve több méterrel a Duna szintje alatt vannak ezek a források, és sokszor nem is egy határozott kilépési pont látszik, hanem egy "zóna", erről vannak felvételek (búvárok készítették).

Tehát összefoglalva(még egyszer): a kérdésed nagyon jó. De rövid, tudományos választ adni rá nem lehet, mert lehet forrás is, meg lehet belvíz megcsapolási pont is. Ezt csak és kizárólag a helyszínen (szükség esetén vízmintavétel után laboratóriumban), megfelelő vizsgálat után lehet eldönteni. Gyakran nem is elegendő egy mintavétel. Hanem az is lehet, hogy többször vissza kell menni, és több mérés is szükséges lehet. Mert nincs rá egyértelmű szabály.

"nem érthető, hogy miért nem vagytok hajlandók egy kukkot se reagálni a kérdés alatt leírt példára." -> Erre külön reagálok (bár a fentiekben már benne volt): azért mert ez nem egy egyszerű eldönthető kérdés, hogy valami piros vagy zöld. És három eset lehetséges (ahogy fentebb írtam):

a./ forrásvíz

b./ belvíz

c./ a kettő keveréke. (és ez sokszor a legnehezebb, mert a labort megzavarja)