Elmagyarázná nekem valaki ezt konyhanyelven? Állattan.

Nemzedékváltakozás: Főleg harasztoknál fordul elő (páfrányok: saspárfrány, erdei pajzsika, zsurlók, korpafüvek, stb). A lényege, hogy a növény, amit látsz, az egy spórával szaporodó egyed. A levelének alján spóratartókban fejlődnek a spórái (biztos te is láttál már ilyet, mikor tavasszal csokrot kötnek, egyes levelek (a páfrányokén, amit a csokorba kötnek zöld díszítés gyanánt) alján kis barnás-fekete korongok vannak, azok a spóratartók), melyeket széllel elszór. Ez a sporofiton nemzedék, a sórával szaporódó nemzedék, ez nem ivaros szaporodás, hisz nincs benne megtermékenyítés. A spórából kis szív alakú előtelep fejlődik, ami általában nagyon kicsi, max 1 cm. Ez egy-két sejtből álló mini ivarszerveket fejleszt. Ez az ivaros nemzedék (gametofiton, mert ivarsejtekkel, gamétákkal szaporodik). Az ivarszervekben ivarsejtek alakulnak, amik egy vízcseppben megtermékenyülnek, és ebből alakul majd ki a következő nemzedék, az új spórát termő nagy páfrányok. Azért nezedékváltakozás, mert egyik nezedék jön a másik után, egy ivaros, egy spórás, abból megint ivaros, majd megint spórás és így tovább.

Váltivarú: egyik élőlénynek ilyen ivara van, másiknak olyan. Egyik nőstény/termős, a másik hím/porzós. Közismert pl az ember, minden emlős, madár, hüllő, kétéltű, hal… Vagy növények közül a páfrányfenyő, ott vannak külön porzós és külön termős fák. Ellentéte a hímnős, amilyen a csiga is, ahol egy állaton hím és női ivarszerv is előfordul. Hímnős növényeket egylakinak hívjuk, ahol a porzós és termős virág/virágzat egy növényen „lakik”.

Nyereg a földigilisztákon (akik gyűrűsférgek és nem laposférgek, a kettő nem ugyanaz!) van, a szaporodást segíti. Először két giliszta spermiumot tesz a másik giliszta spermiumtartójába, ami a nyereg közelében van. Ezt követően levedlik magukról a nyerget, ami ahogy csúszik le az állatról, magával viszi a petesejteket és a másik állat spermáit is, így a petesejtek megtermékenyülnek. Mikor lejött a nyereg, a petéket csomagként körbefogja, védi.

Ivari dimorfizmus: a hím és női ivarú egyed eltérően néz ki. Pl szarvasbogár, a hímeknek nagy rágó szájszerve van, a nőstényeknek kicsi (nincs „szarvuk”), vagy az oroszlán, ahol a hímeknek van sörényük, a nőstényeknek nincs. Valamilyen szinten az ember is ivari dimorfizmust mutat, hiszen férfiaknak van szakálluk, nagyobbak és erőteljesebb felépítésű a testük, a nőknek pedig mellei vannak…

Nem, egészen más a kettő. Mind a gyűrűsférgek, mind a laposférgek különálló törzset képeznek.

(A Lopotrophozoa subdivisio törzsei: laposférgek, csillóshasúak, gnathifera (álkapoccsak rendelkezők), kerekesférgek, buzogányfejű férgek, nyelesférgek, zsinórférgek, dicyemida (ennek szerintem nincs is magyar neve), csöves tapogatósok, pörgekarúak, mohaállatok, gyűrűsférgek, fecskendőférgek, tapogatószakállasok, puhatestűek... És mind TÖRZS.)

Magyarul: egyenrangú kategóriák, alap szinten elég tudnod, hogy vannak a laposférgek, a hengeresférgek és a gyűrűsférgek.

A laposférgeknek a bélcsatornája csak elő és középbélből áll, vakon végződik, béledényrendszere szerteágazó, hogy a szervezetben minél jobban eloszlassa a tápanyagokat. Ha megemésztette, és minden fontos tápanyagot felszívott belőle, a salakanyagot "kihányja".

A hengeresférgeknek már van utóbelük is, de testük még nem szelvényezett.

A gyűrűsférgek teste szelvényezett, ami azt jelenti, hogy minden testszelvényen megtalálható egy pár idegdúc, egy pár kiválaszószerv, stb... Ez elvileg egy fejlettebb szerveződési forma, mint a nem szelvényezetteké.

Azért, mert ha a gilisztát csak egy sémának veszed, akkor képzeld el a következőket:

- Minden szelvényhez rendelsz egy pár lábat is: karmos féreglábúak.

- A lábas szelvényekhez páncélt rendelsz: százlábúak.

- Csökkented a lábak számát a szelvények összevonásával: rovarok.

Így működik az evolúció.

Tudom, hogy nem konkrétan a kérdésre válaszoltam, csak megpróbáltam elmagyarázni, miért is van ez így. :/