Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Az egyidejűség relativitása...

U. Xorter kérdése:

Az egyidejűség relativitása nem vezet paradoxonokhoz?

Figyelt kérdés

Egy, a relativitáselméletről szóló angol wiki cikkben van egy szép animáció, ami az egyidejűség relativitását mutatja be:

[link]

Az a lényege, hogy a tér egy-egy pontján bekövetkező eseményeket különböző megfigyelők (alkalmas inerciarendszerben) tudják egy adott sorrendben bekövetkezőnek, fordított sorrendűnek és akár egyidejűnek is látni.

A felvetésem az, hogy mi van akkor, ha bizonyos események megvalósítását, mi emberek, két esemény adott sorrendjéhez kötünk. Például az A esemény legyen az, hogy egyszer felvillan egy fényforrás, míg a B esemény az, hogy kétszer - és mondjuk más spektrumképpel, hogy biztos meg tudjuk különböztetni. Én pedig aszerint nyomok meg egy nagy piros gombot, hogy először a szimpla villanást, majd a dupla villanást érzékelem, fordított esetben nem csinálok semmit. Aki mellettem áll a piros gomb felett, az ugyanazt fogja tapasztalni, mint én, akár meg kell nyomni a gombot, akár nem. De van-e olyan inerciarendszer, melynek szemlélője úgy látja, hogy hozzám fordított sorrendben érkeznek meg a fényjelek, így másképp cselekszem?

Az, hogy megnyomnak egy piros gombot és az, hogy nem, ezek egymást kizáró események, nehéz elképzelni, hogy egyszerű számolással egymásba transzformálhatóak. Adódik a kérdés, hogy mi történik, ha ezután találkozom azzal a külső szemlélővel, aki más eseményeket látott, stb.?

#relativitás #objektív #paradoxon #inerciarendszer #egyidejűleg #relativitáselmélet

jún. 2. 12:18

❮ 1 2

11/15 krwkco

válasza:

>>"És a paradoxon cáfolatához nem elég az, hogy a világ ellentmondásmentes. :-)"

Ha elfogadjuk, hogy az egyidejűség relatív, akkor ebben szerintem semmi paradoxon nincs.<<

Azt nem fogadhatjuk el, hogy ugyanazon a helyen történő két esemény más-más szemlélő által nézve más-más sorrendű. Mert akkor pl. az egyik szemlélő azt láthatná, hogy valaki előbb érettségizett, mint ahogy megszületett.

Csak akkor lehet két esemény időrendisége relatív, ha a véges fénysebesség miatt nem lehet közöttük ok-okozati kapcsolat.

jún. 2. 15:45

Hasznos számodra ez a válasz?

12/15 A kérdező kommentje:

#5:

> Nekem az eredeti megfoglamazás eléggé úgy hangzott, mintha A és B esemény ugyanannak a fényforrásnak a felvillanása volna [...], de akkor nézzük így.

Bocsánat, remélem így már tiszta.

Igen, lehet az, hogy tőlem 1 kilométerre van az A esemény A fényforrása, és 1 fénypercre a B esemény B fényforrása. Fogadjuk el, hogy a kísérlet elején össze tudom őket hangolni, tehát bizonyos értelemben biztosan egyidejű a felvillanásuk. És persze az említett elrendezésben még Lorentz-transzformációt sem kell számolni, hogy belássuk az egyidejűség relatív mivoltát. Hiszen, aki a B fényforrástól van 1 kilométerre, az fordítva fogja érzékelni az események bekövetkeztét; míg aki pont a kettő között félúton, az egyszerre.

Az állítás, amit kerülget a kérdés: az események bekövetkezését ki-ki maga inerciarendszerében és az abból meghatározható sorrendben figyeli meg, ami könnyen lehet eltérő. De előforulhat-e olyan rendszer, amiben a megfigyelők egymás inerciarendszerét ellentmondásosan látnák? Azaz az én, az A és B fényforrás és a külső megfigyelő helyzete, mozgása, stb. tud-e úgy alakulni, hogy a külső megfigyelő - hozzám képest - helytelenül figyelje meg az én inerciarendszerem? Tehát tudja-e a külső megfigyelő a relativisztikus hatások miatt úgy látni, hogy az én inerciarendszerem szerint A-t B követi, míg én valójában először B-t figyelek meg, és utána A-t.

Kicsit másképp ugyanez: adott A, B és az én helyzetem, sebességem, gyorsulásom. Tud-e két megfigyelő úgy mozogni, hogy egymáshoz képest ellentmondásosan ítéljék meg a hozzám beérkező A és B fényforrások sorrendjét?

jún. 2. 16:05

13/15 sadam87

válasza:

#11

Én is ugyanezt írtam. Még mindig nem látom, hol van itt a paradoxon.

#12

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az, hogy milyen sorrendben érzékeled a jelenségeket, és hogy az inerciarendszered szerint milyen sorrendben következnek be, két különböző dolog.

"És persze az említett elrendezésben még Lorentz-transzformációt sem kell számolni, hogy belássuk az egyidejűség relatív mivoltát. Hiszen, aki a B fényforrástól van 1 kilométerre, az fordítva fogja érzékelni az események bekövetkeztét; míg aki pont a kettő között félúton, az egyszerre."

Ha ugyanabban az inerciarendszerben vannak, akkor ha az egyik szemszögéből egyidejűek az események, akkor a másik szemszögéből is. Függetlenül attól, hogy eltérő sorrendben látják őket felvillanni.

"Tehát tudja-e a külső megfigyelő a relativisztikus hatások miatt úgy látni, hogy az én inerciarendszerem szerint A-t B követi, míg én valójában először B-t figyelek meg, és utána A-t."

Attól még, hogy először tudom B-t figyelni, és utána A-t, lehetséges, hogy az inerciarendszerem szerint előbb következett be A mint B (ha a jóval messzebb van tőlem).

"Kicsit másképp ugyanez: adott A, B és az én helyzetem, sebességem, gyorsulásom. Tud-e két megfigyelő úgy mozogni, hogy egymáshoz képest ellentmondásosan ítéljék meg a hozzám beérkező A és B fényforrások sorrendjét?"

Gondolom a hozzád beérkező fénysugarak sorrendjéről van szó. Ahogy leírtam a 9. válaszomban, szerintem ilyen nem lehet (ha helyesen értelmezi a megfigyeléseit).