Hogy lehetne visszahűteni a bolygó hőmérsékletét az ipari forradalom előtti szintre?

30# ne fordítsd meg, Gyulai azt írja, hogy a beviteli oldalon kell szabályozni, tehát meghatározni, hogy mennyi vehető ki a természetből. Ha ez az érték mozdíthatatlan, akkor a Jevons nem értelmezhető. De szólj, ha félreértem!

Hilthy újra feltalálta a Jevons paradoxont és rebound effect-ként írja, hogy amit az ökohatékonysággal nyerünk, azt elveszítjük abszolút értékben, mert az egyre hatékonyabb gépeket egyre TÖBB mindenre használjuk.Ez valóban probléma, de ha a bevihető szén alapú "üzemanyag"-nak van felső határa, akkor bármi történik, ezt a felső határt nem lépi túl a rendszer egésze, tehát a terhelés csökken.

Amúgy persze, a világ nem erre megy, nem valósult meg semmi belőle, ettől még elgondolkodtató Iván javaslata...

Minden természeti erőforrás felhasználását kvótásítani kellene, hogy ne lehessen átterhelni más erőforrásokra.

Másrészt nagyon át kellene gondolni, hogy a társadalmi jóról alkotott képünk: miszerint az egyre több fogyasztás és energiafelhasználás elkerülhetetlen, különben boldogtalanok leszünk. Na, ezt át kellene értékelni az ökológiai felvilágosodás utáni tapasztalatok alapján, és megújítani a társadalmi berendezkedést, új gazdasági paradigmára állni át.

És igen, a kapitalizmus, a tőkekoncentrációt is át kellene gondolni, és valami újat kitalálni, ami remélhetőleg működőképesebb, mint a jelenlegi berendezkedés. 26,11, 9 voltam.

#30

Kessler szindróma.

Akkor tegyék a Nap köré -valahol olvastam erről, de most nem találom.

30# itt a Hilthy szöveg, a rebound effecttel, szabadságfokokkal, érdekes lehet számodra esetleg, még ha régi is, ha nem ismered.

[link]

amúgy meg kösz, amiket írtál azért!

31, 26,11, 9 voltam

"a kapitalizmus, a tőkekoncentrációt is át kellene gondolni"

Valóban nem ártana - de egyelőre semmi olyan nem működik, ami nem úgy kezdődik, hogy "az ÉN hasznom".

Majd, ha már ég a talaj a talpunk alatt, akkor talán...

35# Na, mintha ez a mostani berendezkedés nem egy haladás elképzelés alapján lett volna ilyenné.

Olyan alapvető dolgokat is tudunk kultúrával, mint a táplálkozási késztetés. Nem kezdjük el enni a szalámit a közértben, hanem szépen hazavisszük, megkenjük alá a zsömlét és úgy.

Másrészt a pénz (jelenlegi formája torzítja a viselkedést):

"A pénz társadalmi tőke erodálásában betöltött szerepének második bizonyítéka a klinikai pszichológiából ered. Idegrendszeri képalkotási tanulmányok kimutatták, hogy a hagyományos pénznek már a puszta jelenléte is megváltoztatja a társas viselkedést. A kapzsiság és más negatív érzelmek, például a félelem, a harag, az intolerancia, a bűnbakkeresés és a pánik mind fokozottabbá válnak, valahányszor a pénz jelen van. Még az agy racionális döntések meghozatalára vonatkozó teljesítőképessége is mérhetően csökken.

Az idegtudomány felfedezései szerint ezek a folyamatok két egymással ellentétben álló agyterülettel függnek össze. Az egyik az ingerekre reagáló és azonnali jutalomra törekvő impulzív kör; a másik a prefrontális kéreg, mely a viselkedést igyekszik racionalizálni, szabályozni és előre érezni. Minden addiktív rendellenesség esetén ez az impulzív kör túlzottan tevékeny, és kimutatták, hogy ugyanez igaz a konvencionális pénzt tartalmazó pénzügyi ösztönzőknél is. A hagyományos pénzzel kapcsolatban fellépő aktivitás még erősebb is, mint amely a szex vagy bűnözés esetén fordul elő." [...]

"Ebben a vizsgálatban a résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztották, majd felkérték őket ugyanazon kérdőívek megválaszolására. A vizsgálat során az egyik csoportot a pénz vizuális szimbólumaival vették körbe (pl. dollárról készült művészeti alkotás a falon), míg a másik csoportot semleges szimbólumokkal (pl. kagylók képei).

A semleges díszítés környezetében tevékenykedő csoporttal összehasonlítva a pénz szimbólumaival körbevett csoport résztvevői lényegesen nagyobb mértékben játszottak és dolgoztak egyedül, valamint nagyobb fizikai távolságot tartottak maguk és a szomszédjaik között. Emellett tétováztak másoktól segítséget kérni, és hajlamosak voltak a segítségkérésre úgy reagálni, mintha érzéketlenek lennének másokkal szemben. Ezenkívül az egyéni szabadságot és az egyéni célok hajszolását preferálták az együttműködéssel szemben. […]

Ez lehet az első komoly „természettudományos” bizonyíték arra, hogy a konvencionális pénz egy tudat alatti programozó eszközként működik, hátrányosan befolyásolva az emberi viselkedést. Amint azt a IV. fejezetben kifejtettük, gyakran az „emberi természetet” hibáztatták, mintha az volna a pénzügyi esztelenség és a válságok mozgatórugója. Most már egy kikötéssel csatlakozhatunk ehhez a gondolathoz. Ezeket a problémákat a „banki adósságpénz monopóliuma által programozott emberi természet” váltja ki. […] A nem banki adósság útján létrehozott csereeszközök használata más magatartásformákhoz vezet." Lietaer: Pénz és fenntarthatóság

Szerintem amúgy már nem sok esélyünk van arra, hogy elkerüljük ennek a civilizációnak (is) az összeomlását. Ettől még izgat az emberi képzelőerőben rejlő potenciál. Hátha, mégis sikerül valamit kitalálni. És nem kell egyből a hülye komenizmustól rettegni zsigerből.

37# igen, Lietaer is ír az emberi természetről a fenti idézet végén.

Szerintem túlságosan naturalizálod a kapitalizmust. A kultúra mindig szabályok közé tereli az alapösztönöket, törzsi és kapitalista körülmények között is. A kérdés tehát az, hogy milyen társadalmi berendezkedés lenne az, ami ökológiailag is elviselhető, illetve nem termel éktelen nagy társadalmi különbségeket. Ma sokkal nagyobb különbség van szegény és gazdag között, mint 100 éve. Akkor most melyik felel meg az emberi alapösztönöknek, ez vagy az akkori?

Másrészt viszont az ember különlegességének egyik gyöngyszeme a képzeletünk. Tehát azt mondani, hogy nem, nem tudunk olyan berendezkedést elképzelni, ami nem kommunizmus, nem kapitalizmus, hanem valami olyan, ami mindkettőt meghaladja, ugyanakkor igyekszik figyelembe venni mind az alapösztönöket, mint a természeti erőforrások végességét, ez szerintem nem elég vagány.

Nem beszélve arról, hogy a politika azért nem csak a komenizmust és a kapitalizmust találta ki, hanem átmeneteket is, illetve ezeknek is rengeteg árnyalata van, létezett.

Én amúgy úgy gondolom, hogy gyakorlatilag végünk, a mellett viszont kitartok, hogy érdemes legalább elméletben merengeni arról, hogy milyen lehetne egy jobb társadalmi berendezkedés...

Mark Fisher eléggé baloldali gondolkodó úgy mondja (a pompás Kapitalista realizmus című munkájában), hogy a kapitalizmus gyarmatosította már a gondolkodásunkat is (milyen érdekes felvetés!), és ezért vagyunk képtelenek elképzelni más társadalmi berendezkedést. Én viszont szeretek gondolatkísérleteket végezni. :-)