Miért olyan nehéz megjósolni azt a meteorológusoknak pontosan, hogy milyen idő lesz holnap, meg azután, meg azután?
Elképesztő számítási kapacitású, óriási adatbázisokat használó számítógépeink vannak már erre a célra és mégis rengetegszer mellényúlnak az előrejelzéseikkel.
Mi ennek az oka?
Azt úgy nagyjából el tudom fogadni, hogy úgy kb 5 napra előre tudnak csak jósolni ezen a téren valamit, de az hogyan lehetséges, hogy sokszor tévesztenek pl csapadék mennyiséget illetően akár már csak 1 napra előre is. A kiadós esőket meg még pontatlanabbul szokták tudni előjelezni. Kevés az adat a számításokhoz, vagy az emberi tevékenység, amit a Föld felszínen folytatunk ennyire bizonytalanná teszi az időjárás alakulását?
Jó az ötlet, hogy miért nem lehet hasonlóat megnézni, és abból levonni következtetést.
Csakhogy...
Az, hogy hasonló, még édeskevés. Mint íram korábban, egyetlen egy paraméterben bekövetkező pár tizedesjegynyi változás a kiinduló konstellációban, 4-5 nappal később totálisan más eredményre fog vezetni.
Hát hol van ettől az, ha "hmm, ez hasonló, vegyük ezt alapul" elven gondolkodnánk?
Gondolj bele, ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy hát itt ez a focimeccs, az első 20 perc alapján ez egész hasonló, mint a két hete lejátszott bajnoki.
Namost akkor ez alapján előrejelezhető az, mi lesz a 90. percben? Nyilván nem.
És az időjárás NAGYSÁGRENDEKKEL összetettebb, mint egy focimeccs.
Ami egyébként poén, hogy hiába a sok-sok adat, számítás, előrejelzés, AI meg kiskutyafüle, ha a két hét múlva esedékes időjárást szeretnéd megjósolni, konkrétan (statisztikailag) nagyobb eséllyel lesz pontos a tipped, ha egyszerűen megnézed, hogy a tavalyi év ugyanazon napján milyen volt az időjárás.
"bizonyos szituk megoldására miért nem lehet ráhúzni, egy már korábban megtörtént, megfigyelt és rögzített időjárási esemény eredményeit"
Alapjában a modellek így működnek. Én is fel tudok állítani a múltbéli eseményekre alapozott időjárási modellt, ami 100%-osan megbízható: télen hideg lesz, nyáron meleg lesz. Ennél pontosabb eredmény elvárásnál jönnek szóba a megtörtént események során mért rengeteg adat, amivel lehet hízlalni a modellt. Egy példa: a levegő sebességét, hőmérsékletét jellemzően talajszintet mérjük, a magasabb légköri vizsgálatok pl. léggömbbel, a földihez képett nagyságrendekkel szerényebbek, pedig magasabban is folynak az időjárást befolyásoló jelenségek. Vagy pl. a Duna áradásánál figyelembe veszik a vízgyűjtő területeken hóolvadás miatt megnövekedett vízmennyiséget, viszont hogy a hegyoldalon emiatt mennyivel több víz jön le, ennek a mennyisége kb. semmiféle módszerrel nem jósolható meg pontosan, csak -tól-ig. Így a szintén sok paraméterrel dolgozó vízállásjelentés is csak egy határon belül becsli meg a várható vízszintet, minél meszebb lát, annál nagyobb a hibahatár. Vékony lila vonalak jobb oldalt:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!