A II.Vh alatt a német tankok miért céloztak sokkal precízebben mint a szövetségesek tankjai?

Ezzel együtt nem mindegyik német harckocsi volt jobb a szövetségeseknél. A Tigrist és a Párducot szokták említeni, mint nagyon jókat, de a hajtáslánc mindkettőnél súlyosan alulméretezett volt. Nem győztek belőlük eleget gyártani, a szövetségesek is rájöttek, hogy a Tigrist nem kilőni kell, hanem "mozgatni" (gyorsan jött is a parancs, hogy a Tigrissel nem üldözzük az ellenséget). Igen a 8,8-as ágyú legendásan pontos volt, de ezt nagy mértékben ellensúlyozta, hogy nagyon sok harckocsi hibásodott meg. Ezzel együtt, ahol beásva tudták őket használni, ott komoly fejtörést tudtak okozni.

Érdekesség: Az első pár széria T34 sem volt sokkal megbízhatóbb, mint a Tigris, de volt belőle annyi (és üzemanyag rogyásig), hogy nem okozott nagy gondot, valamint később sokat javult a minőség és a személyzetek képzése.

Valahol olvastam, hogy az USA szerette volna a T 34-et rendszerbe állítani (ne keljen a Shermanokat átutaztatni a fél világon), de végig sem tudták vele csinálni a tesztprogramot. A háború végére azonban egy igazi igásló lett belőle, ami a kor elvárásai szerint megbízhatónak számított. A Tigrisen és a Párducon nem hajtottak végre fontos fejlesztéseket (részben a tekitély elv miatt, részben, mert nem akarták az amúgy is lassú gyártást megakasztani).