A tudomány szemszögéből végső soron a csillagoknak köszönhetjük a létezésünket, mivel azokban gyártódtak le azok az elemek, amik felépítenek bennünket?

Többek között.

Meg a világunknak, mert itt létezhet élet. Megvan hozzá az anyag is, a megfelelő elrendezésben, és a törvények is olyanok, hogy létrejöhet, plusz még szerencsénk is volt, mert létre is jött.

Így is fel lehet fogni.

Az ember szaporodása eleve olyan, hogy millióknak kell elpusztulni hozzá, hogy te megszülethess, és csak reménykedhetsz benne, hogy a sok jelölt közül pont a legjobb képességű született meg.

Nehéz kérdés.

Általában nincsen tisztán jó, vagy tisztán rossz dolog.

Azért vannak olyanok, amelyek eléggé nyilvánvalóan jók vagy rosszak - de úgy néz ki, hogy a te születésed nem tartozik egyikbe se. Az csak egyszerűen véletlen.

De még arra is gondolj, hogy ha annak idején az apád eggyel többet lök, mielőtt elsülne, akkor most egy egészen más ember lenne itt. Elvégre olyan 6 millió jelöltből vagy te a győztes.

A tudomány nem foglalkozik olyan ügyekkel, mint jó és rossz. Az erkölcs, és inkább a filozófiához tartozik.

A tudomány tényekkel foglalkozik. Igyekszik megismerni a világ működését. Miérteket, hogyanokat vizsgál.

"Aki nem tud elvonatkoztatni az érzéseitől"

Önmagában ez még nem kizáró ok. Legfeljebb van olyan tudományterület, amit nem tud kutatni.

A választóvonal ott van, hogy bizonyítja-e az állításait?

Ha nem, akkor nem tudós.

Igen, a tudomány érzelemmentes. Kivéve, amikor az érzelmekről folytatsz kutatást... 🤔😂 Persze, értem a kérdést. Igen, az.

A tudomány a tényekről szól. A racionalitásról. Az érzelmek pedig definíciószerűen irracionálisak, szubjektívek. Torzítják a kutatási eredményt, ha teret hagysz nekik.

És valóban, a tudósnak tudnia, értenie kell, hogy miként befolyásolhatják az érzelmei a döntéseit, munkáját.

Ez nem azt jelenti, hogy a tudós egy hideg, érzelemmentes pszichopata. Hanem azt, hogy TUDJA KEZELNI az érzéseit.

Tisztában van velük, és tisztában van azzal, ez hogyan torzíthatja a munkássága eredményességét, és be tudja építeni azokat a trükköket, amivel le tudja választani az érzelmek irracionalitását és befolyásoló erejét.

Lásd kettős vak helyzet.

Vagy épp lásd Schrödinger macskája. Az egész gondolatkísérlet a kvantumfizika abszurdnak tűnő dolgaiból eredt. Hogy a fenébe lehetne valami egyszerre x és y (kvantum szuperpozíció)? Erre találta ki a macska karikatúrát.

Személy szerint úgy érezte, ez badarság. Mégis, a matek, a fizika, a kísérletek, mind-mind arra mutattak, hogy igenis az adott részecske tud lenni x ÉS y egyszerre.

Hiába a hite, meggyőződése, intuitív reakciója és zsigeri ellenkezése, nem adott ennek teret, hanem a hideg és érzelemmentes racionalitásra támaszkodott, és lett a kvantumfizika egyik úttörője.