Ha nekem lassul az idő, mert például nagyon gyorsan megyek, én úgy látnám, hogy körülöttem lévő dolgok meg felgyorsulnak?
Persze nagyon gyorsan kellene mennem mert még a fény sebességének 80%-val mennék, akkor is "csak" 1.6-szor telne nekem lassabban az idő, ezért a kérdés elméleti. Azt tudjuk, hogy a fény sebességet elérni nem lehet, de megközelíteni igen és minél jobban megközelítem, annál lassabban telik számomra az idő, például ha a fény sebességének 99.99995%-val megyek, akkor máris 100X lassabban telik nekem az idő. (Lorentz faktor).
Na ha itt kinézek az űrhajó ablakán (például egy hihetetlenül nagy teleszkóppal nézném a földet, naprendszert) akkor azt látnám, hogy 100X gyorsabban forog a föld a nap körül?
Ha igen és tovább haladva tovább gyorsulok - még mindig nem érem el a fénysebességet de gyorsulok és közelítek felé - a lorentz faktor exponenciálisan növekszik, tehát egy ponton túl mondjuk milliárdszor milliárdszor lassabban telik nekem az idő, körülöttem a dolgok meg ennyivel gyorsabban történnek, akkor annyira felgyorsulna körülöttem (látszólag) az univerzum, hogy látnám "szétesni" az univerzumot, azaz látnám a hőhalált és végül látnám azt is, hogy az univerzum tágulása már az én űrhajómat is kezdi darabokra szedni majd meg is törtnénik és így meghalok?
válasza:Már jó párszor le lett írva...
- a te időd NEM VÁLTOZIK SOHA!
- a MÁSIK ideje LASSUL mindig. NEM gyorsul! Lassul.
- a másikkal ugyanez történik: tehát ő nem érzi úgy, hogy az ő ideje változna, téged viszont lassabbnak lát.
válasza:Na, szóval...
tehát, ha sikerülne ennyire felgyorsulnod, akkor annyit látnál, hogy a világ haladási irányban összemegy, tehát ebben az irányban minden nagyon közel lesz egymáshoz.
És nagyon lelassul, számodra gyakorlatilag leáll mindennek a működése. A sebessége az nem, az továbbra is fénysebesség közelében van!
VISZONT!
Ha így mész, akkor simán láthatod majd a világ szétesését. Te nem esel szét, és a hajód sem, persze akkor, ha nem ütközöl semminek, ami gyakorlatilag lehetetlen, de ugye most csak elképzelünk... tehát ilyen módon túlélhetnéd a mai világot.
Azért nem értek valamit. Mondjuk x sebességgel haladok egy darabig, majd visszatérek a földre, akkor itt sokkal több idő telt el, tehát kvázi a földön és úgy mindenhol máshol az univerzumban gyorsabban telt az idő - legalábbis az én szemszögömből. Tehát ha ekkora sebességgel nézném folyamatosan a földet egy teleszkóppal, akkor miért látnám azt, hogy minden lelassul? Nem fordítva kéne? Nem gyorsulva kellene látnom a dolgokat? Mert mégegyszer: x időnyi utazást követően mindenki öregebb a földön.
Jó oké, aki meg engem néz az meg azt látja, hogy én lassultam nagyon le. Na ebből is következtetem azt, nekem nem fordítva kellene látnom?
válasza:Nem.
Ha fordítva látnád, az lenne az abszolutititás: ők lassabbnak látnak, te pedig gyorsabbnak őket, akkor van egy abszolút idő, amihez mindenki alkalmazkodik.
De ilyen nincsen.
Mindig mindenki a másikat látja lassabbnak.
Egy példát mondok erre, hátha segít:
képzelj el egy olyat, hogy a Balaton közepén egyszerre egy pontból elindítanak 8 evezős csónakot, a szélrózsa minden irányába.
Mit fognak látni MINDEN csónakból?
Azt, hogy ők vannak az élen, mindenki más lemaradt!
És aztán valójában ki fog nyerni?
...hát az attól függ, hogy hol van a cél. Mert aki éppen nem arrafelé megy, annak szépen irányt kell változtatnia, és arrafelé menni, és nyilván az ér be utolsónak, aki pont ellenkező irányba ment az elején.
válasza:@17:54 @18:20 Hozzászóló megértett valamit, de még mindig nem tökéletes.
Ha egyenes vonalú egyenletes mozgásokról beszélünk és a sebességkülönbségek akkorák közöttük, hogy a Lorentz-tényező nem elhanyagolható, ez igaz hogy a dolog szimmetrikus, nincs kitüntetett hogy melyik az álló és melyik a nyugvó rendszer. Az is igaz, hogy mind a kettő a másikat észlelné úgy, hogy lassult. Abszolút értelemben nincs olyan, hogy valójában melyik lassult a kettő közül. Relatívan pedig mind a kettő félnek igaza van.
Hiszen az alábbi 2 axiómát kell szem előtt tartanunk:
- Minden fizikai jelenségnek, és így a jelenség leírását megadó elmélet matematikájának azonosan kell kinéznie minden inerciarendszerben.
- A vákuumbeli fénysebesség, melyet általában c-vel jelölnek, állandó, bármely inerciarendszerből is mérjük meg és bármelyik irányban, függetlenül a fény frekvenciájától, a detektor, illetve a fényforrás mozgási sebességétől.
Viszont mi a helyzet az ikerparadoxonnal? Ott mégis egy objektív tény, hogy az amelyikük ment egy kört az űrben és visszatért számára kevesebb idő telt el, mint amelyikőjük a Földön maradt. Ez esetben a dolog nem szimmetrikus. Hiszen az egyik az közelítőleg inerciarendszerben maradt, a másik fél nem.
A másik, hogy nincs olyan hogy a fénysebességnek ennyi meg annyi %-a, hanem csak valamihez képest.
A világ szétesésése ha nem következik be akkor ez már elegendő indok önmagában, hogy garantáltan nem láthasd. Akarom mondani én ezt se venném annyira alapvetőnek, hogy biztos bekövetkezik.
Visszatérve az ikerparadoxon nevű gondolatkísérlethez:
Nem a gyorsulás, lassulás miatt nem szimmetrikus az eset. Vegyük az ikerparadoxont másképp mint a szokásos. Legyen a Föld mely mellett elmegy egyenes vonalban egyenletes sebességgel, a Földhöz képest majdnem fénysebességgel "A" űrhajó. Amikor kiritkus távolságra vannak egymástól "A" és a Föld szinkronizálják atomóráikat egymáshoz, közben "A" elhúz a Föld mellett. Távol találkozik "B" űrhajóval amely szintén inerciarendszerben halad, "A"-val majdnem szembe. Amikor kiritkus távolságra vannak egymástól akkor "A" űrhajó atmóráján mért időre állítja "B" atomóráját. Majd "A" egyre távolabb és távolabb kerül a Földtől és "B"-től. "B" a Föld fele tart. "B" és a Föld közötti sebességkülönbség szintén relativisztikusan jelentős. Amikor kritikus távolságra vannak egymástól ("B" és a Föld) akkor egyeztetik atomóráikat és láss csodát "B"-n kevesebb az idő mint a Földön.
A világegyemet tágulása esetében, létezik olyan távoli pontja a világegyetemnek melyet sosem érnél el, mert a tágulás erőteljesebb annál minthogy oda tudnál érni.
Nem fog szétszakítani, téged a helyi erők tartanak egyben. A világegyetem tágulása intergalatikus méretekben jelentkezik. Gondold el a hosszkontrakciót kívülről nézve. Téged úgy látnának, hogy nagyon megrövidültél mozgásod irányába avagy olyan vékony vagy az egész űrhajóddal együtt mint egy lap.
Vagyis még ez sem igaz, hogy "ilyen módon túlélhetnéd a mai világot".
Még továbbá, eltekintve attól hogy az űrből rengeteg irányból egyre több zaj lépne fel, ellehetetlenítve hogy megfigyeld a Földet az űrhajódból, ettől most tekintsünk el az egyszerűség kedvéért. Arról ne feletkezzünk meg, hogy mindenképpen az információt csak késletetve kaphatnád meg, maximum fénysebességgel, ami egyre nagyobb és nagyobb késleltetés lenne, mivel a távolság egyre csak nőne és nőne. Vagyis a látott kép egyre nagyobb késleltetéssel érkezne meg.
válasza:Az 5-ös ikerparadoxonjához fűzném ezt, mert valami nem stimmel.
A Föld egy pont, ahogy az “A” is.
Két pont mozog egymáshoz képest.
Mivel mindkettő inerciarendszer, ezért közöttük nincs idődilatáció, így mikor “A” találkozik “B”-vel, akkor “A” óraállása azonos a Föld óraállásával.
Ezt az óraállást veszi át “B” is.
Mivel “B” szintén inerciarendszerként közeledik a Földhöz, ezért “B” órajárása nem térhet el a Föld órájának járásától amikor a Földhöz érkezik. És utána sem mindaddig, amíg inerciarendszer marad.
Ha a gondolatkísérlet mindhárom résztvevője egymásra világít (mindenki mindenkire), akkor mindegyik résztvevő (párokra érteve természetesen), az egymáshoz képesti azonos sebességek miatt ugyanolyan Dopplereltolódott fényt fog kapni a másikról (távolságok szerinti azonos késésekkel saját időkben mérve), ami annak bizonyítéka, hogy nem lehet közöttük idődilatáció.
Ha a Földet nem egy pontnak pontnak vesszük, mert az előzőekben csak pontok mozgásáról volt szó, akkor a valóságban inkább a Földön lévő órája késhet, mivel az végig gravitáció hatása alatt volt, ami nem erőmentes környezet.
A speciális relativitáselmélet szerinti idődilatáció ezért csak látszólagos az inerciarendszerek egyenértékűsége miatt, míg ezzel szemben a gravitációs idődilatáció valóságos.
válasza:"Mivel mindkettő inerciarendszer, ezért közöttük nincs idődilatáció, így mikor “A” találkozik “B”-vel, akkor “A” óraállása azonos a Föld óraállásával.
Ezt az óraállást veszi át “B” is.
Mivel “B” szintén inerciarendszerként közeledik a Földhöz, ezért “B” órajárása nem térhet el a Föld órájának járásától amikor a Földhöz érkezik. "[...]
A Föld inerciarendszer "A" inerciarendszer, "B" inerciarendszer. Az "A" és "B"-vel együttesen kombinált rendszer (amit leírtam) nem inerciarendszer, érvényesül az anti-háromszögegyenlőtlenség, dehát azaz óra ezért fog kevesebbet mérni, ahogy leírtam. Lásd : [link] 27.-ik oldalt t1 + t2 < t0.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!