Úrhajóknak ha már megyünk a Marsra vagy másik Naprendszerbe van értelme jobbra vagy balra kanyarodni a fellövés után vagy mindegy merre megy az égen úgy is oda fog jutni a címre?

A megfelelő röppálya meghatározása az egyik legigényesebb mérnöki feladat az űrrepüléseknél. A legkisebb hiba is a küldetés végzetes kudarcát okozhatja, ami emberes repülésnél szinte kivétel nélkül halált jelent.

Az "Apollo 13" repülési projektnél úgy úszta meg a legénység, hogy a végzetes műszaki hiba elég korán történt ahhoz, hogy időben meghozzák a döntést a holdkörüli pályára állás elhagyásáról, így még éppen kibírták a visszautat a megmaradt oxigénnel. A Holdat így is meg kellett kerülniük, mert a kigyorsítással előre meghatározott ballisztikus pályáról nem lehetett csak úgy visszafordulni.

Az űrhajó nem kecske, hogy ide oda szökelljen.

Hát ha a fellövés után veszik figyelembe a föld forgását, akkor annak annyi.

A rakétahajtású űrhajózásban a pálya kijelölése a legfontosabb momentum. Merthogy az üzemanyag véges, de mégiscsak oda kellene érni, tehát az üzemanyag-takarékos pályák megtervezése meglehetősen fontos: megfelelő bolygó-együttálásokra időzítik a startot, így kevesebb üzemenyaggal tud az űrhajó/szonda pályára állni. Az űrben a repülés kb. úgy néz ki, hogy start - pályára állás - qurva sokáig repülés az elért sebességgel - aztán a célban valami történik: fékezés/leszállás vagy hinta manőver esetleg becsapódás.

pl:

[link]