Ha a génjeink a minél nagyobb változatosságra törekszenek, akkor miért nem választ mindenki más rasszból párt?

Nem igaz, a fajok NEM kerülik a belterjességet.

Az más kérdés, hogy a belterjesség káros, meg a véefertőzés is, ami tényleg kerülendő, de kulturálisan, mert észrevették, hogy degeneráció következhet belőle, ezért tiltva van.

A gének viszont ezt nagy ívben leszarják, azok nem kerülnek semmit, kiválasztásuk véletlenszerű.

A genetika egy mechanizmus, egy történés, aminek nincsenek céljai, preferenciái.

Ami meg az egzotikum vonzerejét illeti, azt igazolni kellene, mert valakit esetleg vonz, mást meg taszít a másság.

"Teljesen világos a kérdésem: ha a belterjesség kerülendő és az egzotikum, friss génállomány kelendőbb, akkor miért nem mindenki a lehető legmesszebb található génekre pályázik,"

Mert az emberek nagy többsége még ma sem teheti meg, hogy a fél bolygót keresztülrepülje azért, hogy "elhintse magvait". Sokkal kifizetődőbb, ha helyben keres párt, az nem annyira bizonytalan, és még nyelvi-kulturális-egyéb akadályok sincsenek.

"Nem igaz, hogy nincs itt senki, aki mélyebben értene a genetikához, és el tudná ezt magyarázni..."

Talán azért nem, mert az, hogy egy eszkimók többségében miért nem pigmeusokkal vagy malájokkal jönnek össze, az leginkább nem genetikai kérdés.

#11

"Minden iskolás megtanulja, és az élet is igazolja, hogy az élővilágban a fajok kerülik a belterjességet."

Az jó. Mondjuk akkor felmerül a kérdés, hogy miért is van belterjesség? (Mert ugye te is hoztál példát rá. Persze lehet erre érvelni, hogy ez csak az ember, de más fajoknál is előfordul, és nem feltétlenül csak kényszerűségből.)

Persze amellett elég egyértelműen vannak jó érvek, hogy miért rossz a túlzott beltenyészet: nyilván az jelentősen növeli bizonyos genetikai betegségek kockázatát, így csökkenti a rátermettséget. Viszont te eredetileg nem ezt kérdezted, hanem a következőt:

"Ha a génjeink a minél nagyobb változatosságra törekszenek, akkor miért nem választ mindenki más rasszból párt?"

Egyrészt az egyik mondatodban fajoknak tulajdonítasz valami szándékot, a másikban meg géneknek. (Miközben azért mindkettő minimum felvet kérdéseket...)

Másrészt hogyan következik abból, hogy a beltenyészet nem előnyös, hogy a nagyobb a gének (vagy fajok vagy bármi) nagyobb genetikai változatosságra törekszenek??? Nyilván a túl kicsi változatosság nem jó, de hogyan következik ebből az, hogy a nagyon nagy genetikai változatosságnál még jobb a még nagyobb?

Mert, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez a helyzet. A régebben nyilván fennálló földrajzi korlátokon kívül (amire már utaltak a korábbi válaszolók) evolúciós értelemben sem biztos, feltétlenül nagyon máshoz alkalmazkodott emberrel az utódnemzés. Például az eszkimók a sarkköri, míg az afrikai őslakosok a trópusi éghajlathoz alkalmazkodtak. Ha az őskorban a sarkvidékre eljutott valahogy egy afrikai személy, őneki jó eséllyel nem voltak olyan jók az életkilátásai még ha be is fogadták. Örökíti is a trópusokhoz alkalmazkodott tulajdonságait, így az utódoknak is kisebb lehet a rátermettsége, így evolúciós szempontból hátrányos vele szaporodni. (És nyilván ez fordítva is igaz.)

A genetikai változatosság természetesen nagyon fontos evolúciós szempontból, de ez nem azt jelenti, hogy a genetikailag lehető legjobban különböző egyedek szaporodása a legelőnyösebb. Nem véltelenül különülnek el a fajok...

Egyrészét nem praktikus más kontinensek párt keresni.

Másrészt kulturális dolgok is befolyásolják mit találunk vonzónak.

Egy 1000 évvel ezelőtti fehér nőt talán pont úgy nem találnal vonzónak mint egy mai zulut. Eltérő higiénia, viselkedés stb.

Hogy rasszok szexuálisan taszitjak egymást, azért sántít mert pl amit mi fehér rasszkent azonositunk, az három ősi csoport keveredesebol jött létre.

Egy rasz nem egy genetikailag homogén, jól körül határolható csoport.

Nem lehetne olyan kritériumokat összeállítani, ami alapján minden fehér ember megfelelne de senki más se illene bele

Tehát valamilyen mértékig kulturális konstrukció hogy "fehér ember"

Ugyanakkor nyilván vannak fenotipusos különbségek csak a rasszok között nincs olyan éles határ, ahogy az emberek elképzelik. Bizonyos fokig önkenyes vannak q határok meghuzva

"Nem igaz, a fajok NEM kerülik a belterjességet.

Az más kérdés, hogy a belterjesség káros, meg a véefertőzés is, ami tényleg kerülendő, de kulturálisan, mert észrevették, hogy degeneráció következhet belőle, ezért tiltva van. A gének viszont ezt nagy ívben leszarják, azok nem kerülnek semmit, kiválasztásuk véletlenszerű. A genetika egy mechanizmus, egy történés, aminek nincsenek céljai, preferenciái."

Az evolúciónak sincsenek céljai, egy teljesen természetes történés, hogy aki sikeresebb, az túlsúlyba kerül. Akiben nem volt hajlam a vérfertőzés kerülésére, az kiszelektálódott a defektes utódjaival együtt. Ehhez nem kell semmiféle kultúra, az evolúció megoldja. Nyilván ettől még van vérfertőzés, mert ilyen bonyolult gépezetnél nagy a hibalehetőség, illetve végső soron a vérfertőző kapcsolatból származó utód is jobb, mint a semmilyen utód.