A tudomány rovatba írogatok többségének van tudományos háttere vagy csupán tudomány geek-ek?

Kicsit bővíteném a témát azzal, hogy...

- Nyilván szeretjük egy szakember válaszát egy témában. No komment, teljesen okés.

- Viszont a szakmáknak vannak részterületei és kérdéses, hogy ki miben jártas. És a szakmáknak vannak még fokozatai is, szóval egy szakember van amire tud jó választ és van amire lehet, hogy csak egy másik ismeri azokat. Például egy iskolai tanár jól ért a tantárgyához, viszont van benne egy fokozatiság is, mivel a legújabb kutatásokat már lehet, hogy nincs is ideje követni a munkája mellett. Ismerhetnek sokan ilyen példákat, mint egy amerikai történelem tanár esete, amikor is elmondta, hogy egy diákja egy terület iránt annyira érdeklődik, hogy sokkal többet tud róla.

- És egy érdekes eset, bár nem tipikus. Ugyanis ebben az esetben van egy tanár egyetemi diplomával és egy végzettség nélküli tanuló. A tanuló elvileg nem tud mindent ugyanannyira mint a tanár, viszont egy területet meg még jobban is.

- Ott van az is, hogy például egy matematika tanár esetében nem sokat fog számítani a szakma friss kutatásának ismerete (akár érdekli, akár nem, akár van rá ideje akár nincs), mert az alap tantárgyi anyagon nem változtat az, hogy a legújabb matematika hogyan számolja ki a 7. dimenzióban a gömb térfogatát. Míg a történelem területén ez már más, mert az új kutatások a történelem állásfoglalását át tudják írni. Így a kérdésben a szakma is nagyban számít, hogy mely tudományágról van szó.

- Wright fivérek és az első repülőgép

A Wright fivérek voltak az elsők akik működőképes repülőgépet építettek és kipróbálva be is mutatták. Volt viszont egy problémájuk! Mégpedig az, hogy a már 100 éve használt Smeaton légnyomás együtthatója hibás volt. Szakma ide vagy oda hibás volt és újra ellenőrizték. Az eltérés 40% környékén volt, ami már nem kevés. Egyébként is az egész szakma kigúnyolta őket és bírálták az ötletet, hogy a levegőnél nehezebb tárggyal lehetne repülni. És bizony szakmáról van szó!

1903. december 17-én a Wright fivérek történelmet írtak az első motoros repüléssel. És! És be sem fejezték a tanulmányaikat, le sem diplomáztak.

- Természetesen ezek a példák kiemelik a tudományok úttörő területeit és más az, hogy a jól ismert tananyagokban egy szakember véleménye egyértelműen hasznos - csak, hogy ne legyen félreérthető.

A 12-höz az a meglátásom, hogy több feltételt érdemes mérlegelni a válaszoknál.

- Egyik a tudományterület jelege és ismeretanyagának sajátosságai. Vagyis, hogy mennyire vannak változó kutatási területei és azok kihatása milyen a válasz szempontjából. Van amihez be kell vonni új kutatási információkat a megfelelő válaszhoz, van ahol közhiedelmeket kell eloszlatni, míg más esetben meg elég egy alapismeret is a teljesen megfelelő válaszhoz és ezt szerintem érdemes mérlegelni a válaszadáskor.

- Másik, hogy a kérdező kiírt kérdése mit mutat a várt válasz terjedelmében és igényében. Bár ez már összevetendő az előzővel, mivel bizonyos szakmákban lehet, hogy a megfelelő válasz túllépi a kérdező által várt mennyiséget és részletességet. Meg úgy általában inkább legyen jobb egy válasz semmint kevésbé megfelelő és a kérdező inkább a vártnál jobb infókat kapjon. Nem tűnik valami jó megközelítésnek az, hogy egy diplomás kérdezőnek más minőségű választ adjunk, mint egy alapfokú végzettségűnek, hiszen pont, hogy a jó és hasznos válasz az közérthető bárkinek (olyan kell legyen) és had legyen elegendő és remélhetőleg érdekes tartalom a válaszban. Az sem valami kedvező a társadalomnak, ha a szakmák képviselői mintegy elzárkóznak minőségi válaszok terén az emberektől. A szakmák ne a fiókba dolgozzanak és ne csak a szakmának, hanem mindenkinek. Jobb megközelítésnek tűnik.

- A meglátásom szerint, hogy sok esetben az igényes szakmaiságot nagyon is lehet közölni egyszerű konyhanyelvi közlésmódban is, ami alól talán csak a csúcs matematika az ami tényleg kivétel. Így nem tartom jó nézetnek azt, hogy a komoly válasz nem közölhető laikusokkal és/vagy nem értik meg azt. Szerintem inkább nagyon is megértik és érdekli is az embereket...

Az a helyzet,hogy akinek tudományos infója van egy "dologról",az az infó leginkább elavult a tudomány alapjai miatt,így nem releváns,mégis ráhúzzuk,mert csak az tudományos,megalapozott.Ez itt a legnagyobb hiba.Mi is a tudomány alapja?A megfigyelés,az ismételhetőség,és a bizonyítás.Azt gondolom,a filozófia messze fölötte áll az elavult tudományos téziseknek,mert a logikán alapszik,az alapján vélekedik.

Egy-egy régi tudományos tézist megvizsgálva bizony tetten érhető szavam.Az egyén világképe a befogadott információtól függ,gyermekkorban a táplálékforrás az információforrás egyben,idővel sem fogad el akárhonnan információt az egyén,legyen az hiteles vagy téves,ez gátolja a fejlődését adott témakörben.

"Nem tűnik valami jó megközelítésnek az, hogy ..." - csak ez a jó megközelítés.

A kérdés szövegéből az esetek többségében elég jó közelítést lehet adni arra, miféle ismeretei lehetnek a kérdezőnek a témáról. És nem kezdünk el gügyögni annak, aki szemlátomást felső szinten érti a témát. ugyanakkor a legalsó szintig lemegyünk ha kell, amikor az látható, hogy a kérdező vajában mindenben téved, nem érti, valaha megvezették stb. Ugyanakkor tényleg tudni szeretné (mert ez is többnyire kiderül).

Még egy fontos dolog. A téma és a szint általában meghatározza a szükséges válaszhosszt. Hangsúlyozom, a válaszét. A válasz egy ember hiányos ismereteinek kiegészítésére szolgál, nem pedig a válaszoló tudásmennyiségének kidomborítását.

A kérdezőnek: igen, néha szükséges, hogy legyen tudományos háttér. De alapvetően az szükséges, hogy a válaszoló megértse a kérdését, arra válaszoljon a kérdező szintjén lehetőleg, és se többet se kevesebbet. Ez az igazi művészet.