Biológia Hershey és Chase (vírusok) kísérlete valaki érti?
A T2 fág egy baktériumokat fertőző vírus, amely a baktérium felszíni receptorához kötődik és képes bejuttatni DNS-ét a baktériumba, miközben fehérjeburka kívül marad. 1952-ben a Hershey és Chase T2 fágokkal végzett kísérleteket annak bizonyítására, hogy a fág mely alkotója felelős az örökítésért. Az egyik kísérletben radioaktív kénnel jelölt vírusokkal fertőztek E. Coli baktériumokat, majd röviddel utána turmixolásnak és centrifugálásnak vetették alá a kémcsövek tartalmát és mérték a radioaktivitást.
c) Mely molekulába épült be a kísérletben a kén?
A baktérium sejthártyáját alkotó molekulába.
A fág örökítőanyagába.
A baktérium örökítőanyagába.
A fág burokfehérjéibe.
A fág sejthártyáját alkotó molekulákba.
d) Milyen célt szolgált a kísérletében a centrifugálás?
Elősegítette a fágok baktériumhoz való tapadását.
Feldarabolta a baktériumokat, lehetővé téve az örökítőanyag vizsgálatát.
Elválasztotta a fehérjeburkot és a baktériumokat egymástól.
Felgyorsította a fágok baktériumba való jutását.
Feldarabolta a vírusokat, megszakítva a fertőzés folyamatát.
e) Centrifugálást követően a felülúszóban vagy az üledékben mértek a nagyobb radioaktivitást? Indokolja válaszát!
f) Egy másik kísérletben radioaktív foszforral jelölt fágokkal végezték el ugyanezt a kísérletet. Adja meg a molekula nevét, amelybe a foszfor beépült!
válasza: válasza:A DNS magas foszfortartalmú molekula, de nincs benne kén, míg a fehérjékben (cisztein és metionin aminosavak) kén található, de foszfor nem. Ha radioaktív kénnel jelölik, akkor a fehérje lesz radioaktív, ha pedig radioaktív foszforral, akkor a DNS lesz az. A centrifugálás során a baktériumok méretük miatt üledéket képeznek, a vírusok alkotórészei pedig a felszínen lebegnek. Mivel külön vizsgálták, az izotópokkal jelölt vírusokat, így képesek voltak vizsgálni, hogy mely alkotó jut be a baktériumba.
Amikor radioaktív kénnel jelölik, akkor megmérik, hogy a sugárzás az üledékben vagy a felül úszó rétegben nagyobb. Ha a fehérje bejutott a sejtbe, akkor leülepszik a baktériumokkal együtt, különben a felszínre kerül. Ugyanez történik amikor radioaktív foszfort használnak. A DNS amennyiben bejut a sejtbe az üledékében lesz nagyobb a sugárzás, amennyiben nem, akkor a vízfelszínen.
Hershey és Chase arra jutott, hogy amikor radioaktív kénnel jelölik a vírust, akkor a vízfelszínen van a sugárzó anyag, ha pedig radioaktív foszforral, akkor az üledék fog sugározni. Ezzel bizonyították, hogy a DNS bejut a baktériumba, de a fehérjeburok nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!