Patagónián, Tűzföldön, Új-Zélandon, és Tasmánián kívűl vannak még olyan területek a déli féltekén ahol mérsékelt éghajlat van?

#2 Dél-Afrika éghajlata már nem trópusi, hanem szubtrópusi, azaz meleg mérsékelt: a Nap a napfordulókor éri el a legmagasabb/legalacsonyabb helyzetét, ennek megfelelően az év egyértelműen felbontható téli és nyári félévre. Szóval van tél, viszont enyhe - itt nem jellemzőek a valódi mérsékelt övben megszokott fagyok, vagy az élővilág téli nyugalmi állapota.

A belinkelt térkép valószínűleg a Köppen-féle éghajlati osztályozás szerint készült, aminek pont az az egyik fő kritikája, hogy a mérsékelt övezet kritériumai nem jók. Ebben az osztályozásban a mérsékelt övi óceáni éghajlat és a szubtrópusi magaslati éghajlat ugyanazt a besorolást kapja (a kritérium az, hogy a leghidegebb hónap középhőmérséklete -3 °C és 18 °C közé essen, a legmelegebb ne legyen 22 °C felett, valamint egész évben legyen bőséges csapadék).

Számomra egyébként érthetetlen, az interneten (wikipédián) miért lett annyira általános ez a 140 éve alkotott osztályozási rendszer. Aminek a Trewartha-féle továbbfejlesztése például simán megoldja a problémát azzal, hogy a valódi mérsékelt övnél összesen legfeljebb 7 hónap középhőmérseklete lehet 10 °C felett, így rögtön kiesik egy csomó szubtrópusi terület, például Afrika vagy Ausztrália déli része.

#5 Teljesen jogos a kérdés (egyébként pedig pedagógiai alapvetés, hogy nincs buta kérdés).

Gyakran csak kétféle szubtrópusi éghajlatot különböztetnek meg. Az egyik a nyáron száraz (mediterrán éghajlat), a másik a nyáron nedves (erre kétféle név is elterjedt, a "szubtrópusi monszun" illetve a "nedves szubtrópusi").

Nem túl szerencsés felosztás, mivel az utóbbi kategóriába kerül a klasszikus szubtrópusi monszunéghajlat is (ahol határozott nyári csapadékcsúcs jelentkezik, míg a téli hónapok meglehetősen szárazak, pl. India és Pakisztán északi része), és azok a szubtrópusi területek is, ahol egész évben viszonylag kiegyenlített és bőséges a csapadék (pl. USA délkeleti államai). Van olyan felosztás, amelyik az előbbire használja a "szubtrópusi monszun", utóbbira a "nedves szubtrópusi" elnevezést, szerintem ez lenne a legszerencsésebb, de nem annyira elterjedt.

Az, hogy egy szubtrópusi területen melyik éghajlat jellemző, nagyrészt a kontinens és óceán egymáshoz képest vett elhelyezkedésétől függ (a mediterrán a nyugati, a nedves szubtrópusi és a monszun inkább a keleti, délkeleti partvidékeken jellemző). Dél-Afrikát három irányból is óceán veszi körül, így ott mindegyik előfordul, sőt a magasabb fekvő fennsíkokon a félsivatagi éghajlat is eléggé elterjedt.

"Laikusként az a kérdés vetődött fel bennem hogy a mérsékelt övi sivatagokat Közép-Ázsiában és Patagóniában miért úgyanazzal a kategóriával jelöli, mint az olyan trópusi sivatagokat mint a Szaharát és az Arab-félszigetet?"

Azért esett ugyanabba a fő kategóriába (BW), mert nagyrészt az élővilág, növényzet jellemzői alapján ment a besorolás, az meg végső soron minden sivatagban nagyon sivár, csupán kis számú szárazságtűrő fajból áll.

A Köppen-féle osztályozás ezen belül megkülönbözteti a trópusi és mérsékelt övi sivatagot (BWf és BWk), míg a Trewartha-féle osztályozásnál további két kisbetűt lehet a BW után biggyeszteni a hőmérsékleti viszonyok kifejezésre (de mivel összesen 10 különböző hőmérsékleti kategóriát is megkülönböztet, ráadásul nem ABC-sorrendben jönnek a hozzájuk társított betűk, így ezt csakugyan körülményes alkalmazni).