Az autó szélvédőjére fagyott hó és jég miért olvad le télen menet közben, ha ráirányítjuk a fűtést?
Lehet akár -20°C-os külső levegő és menetszél is, mivel az üvegre belűlről fújatod a meleg száraz levegőt, ettől felovad az üveghez érő alsó réteg, és a keletkezett vékony vízfilmen lecsúszik a jég.
A pára az üvegen belűlről keletkezik. Mivel ugyan abból az irányból kapja meleg és száraz levegőt, világos hogy felszárítja.Ebben az esetben az üveg -a kinti hőmérséklethez képest- szigetelő rétegként működik. Igaz, nem túl jó hőszigetelő, de annyira pont elég hogy a kinti mínuszokhoz képest a belső oldal föl tudjon száradni.
Persze ez csak az én laikus elképzelésem, lehet hogy van rá sokkal tudományosabb magyarázat is. 😉
1:
Az oké, hogyha felmelegszik az üveg, akkor a hó és jég az olvadt filmrétegen lecsúszik.
De hogyan melegszik fel fagypont fölé a szélvédő?
Menet közben nyilván nem takarja be már vastagon a hó és a jég, különben ki se lehetne látni az ablakon. Indulás előtt lekaparja az ember. De ami kevés rajta marad az is leolvad később menet közben.
3:
Ez érdekes, erről még nem hallottam
8:
Kívül a menetszél 90km/h-val fújja rá a -10°C-os levegőt, belülről csak néhány szellőző rostély fújja rá a 30°C-os levegőt kis sebességgel. Kívülről alig szigeteli valami az üveget, mert a jég nagy részét indulás előtt lekaparjuk.
A néhai Concorde repülőgép -56 C fokos környezetben repült a troposzféra felső részén. Az orrkúp üzemi hőmérséklete ekkor 125 C fok, a géptest átlagosan pedig 90 C fok volt.
A gép egyik unikális mérnöki alkotása a légkondicionáló berendezés volt, mely nélkül az utasok percek alatt megfőttek volna. Jelentős energiaigényű pneumatikus kicsatolás volt a sugárhajtóművekből a hűtéstechnika meghajtására.
A légkondicionáló működése nagy vonalakban:
A sugárhajtóművek főüzemi kompresszorából származó 500 C fok körüli nagynyomású levegő le lett hűtve az elérhető legalacsonyabb környezeti hőmérséklettel kb. 120 C fokra. Utána ez még tovább fel lett nyomva egy külön centrifugálkompresszorral, és újra le lett hűtve az előbb említett szintre.
Ez a már viszonylag hideg és nagyon nagy nyomású levegő még tovább lett hűtve 80 C fokra a motorokba pumpált üzemanyaggal, mely még elég hideg bírt maradni a (kb. 60 C fokos) tartályokban.
Ez a levegő hajtotta azt az expandert, mely az előbb említett kompresszort hajtotta (közös tengelyen volt a két gép, mint a mai nagy dízelek turbófeltöltői). Ez a végső expanzió az eredetileg 500 C fokos levegőt -20 C fokra hűtötte, mely már alkalmas volt az utastér kellemes hőmérsékleten való tartására.
Kb. ennyit arról, hogy milyen technikai hátulütői vannak a 2 Mach sebességgel való repülésnek a -56 Celsius fokos környezetben, mely hőmérséklet 18 kilométer magasan standardnak számít!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!