Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Az autó szélvédőjére fagyott...

Az autó szélvédőjére fagyott hó és jég miért olvad le télen menet közben, ha ráirányítjuk a fűtést?

Figyelt kérdés
A kérdés lényege, hogy amikor belülről fúvatjuk az ablakra a meleg levegőt, kívülről pedig sokkal erősebben fújja a kb. -10°C fokos menetszél, miért olvad le róla a jég, tűnik el a pára?

jan. 20. 14:56
1 2
 1/12 veterán vas ***** válasza:
100%

Lehet akár -20°C-os külső levegő és menetszél is, mivel az üvegre belűlről fújatod a meleg száraz levegőt, ettől felovad az üveghez érő alsó réteg, és a keletkezett vékony vízfilmen lecsúszik a jég.

A pára az üvegen belűlről keletkezik. Mivel ugyan abból az irányból kapja meleg és száraz levegőt, világos hogy felszárítja.Ebben az esetben az üveg -a kinti hőmérséklethez képest- szigetelő rétegként működik. Igaz, nem túl jó hőszigetelő, de annyira pont elég hogy a kinti mínuszokhoz képest a belső oldal föl tudjon száradni.

Persze ez csak az én laikus elképzelésem, lehet hogy van rá sokkal tudományosabb magyarázat is. 😉

jan. 20. 15:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
100%
Mert a hó pokoli jó szigetelő. Ha van például 2cm vastag hóréteg a szélvédőn, akkor a hóréteg legalját, ami a szélvédővel találkozik, azt 2cm vastag hóréteg szigeteli el attól a -10°C-tól. Ellenben a másik oldalról kapja a meleget és az ellen nem szigetel semmi. A meleg győz.
jan. 20. 15:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
Menet közben érvényesül egy olyan jelenség, hogy a gyorsan örvénylő levegő már néhány fokkal melegebbnek számít. Ezért tud teljesen befejeződni a leolvadás -5 C fokban is, és ezért nem történik újabb ráfagyás menet közben.
jan. 20. 19:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 A kérdező kommentje:

1:

Az oké, hogyha felmelegszik az üveg, akkor a hó és jég az olvadt filmrétegen lecsúszik.

De hogyan melegszik fel fagypont fölé a szélvédő?


Menet közben nyilván nem takarja be már vastagon a hó és a jég, különben ki se lehetne látni az ablakon. Indulás előtt lekaparja az ember. De ami kevés rajta marad az is leolvad később menet közben.

jan. 20. 19:27
 5/12 A kérdező kommentje:

3:

Ez érdekes, erről még nem hallottam

jan. 20. 19:29
 6/12 anonim ***** válasza:
69%
#5 - a szélnyomásnak egy ekvivalens kompressziós értéke, ami nyilván hevülést okoz. Egy szuperszonikus repülőgép orrkúpja akár 100 Celsius fok fölé is hevülhet, a géptörzs átlaghőmérséklete pedig 60+ fokos.
jan. 20. 19:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:
*a szélnyomásnak van egy ekvivalens
jan. 20. 22:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim ***** válasza:
Mert gyorsabban melegited mint ahogy a szé hüti, igy már nem lesz fagypont alatt. Vagy mitszeretnél kérdezni?
jan. 21. 00:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 A kérdező kommentje:

8:

Kívül a menetszél 90km/h-val fújja rá a -10°C-os levegőt, belülről csak néhány szellőző rostély fújja rá a 30°C-os levegőt kis sebességgel. Kívülről alig szigeteli valami az üveget, mert a jég nagy részét indulás előtt lekaparjuk.

jan. 21. 07:47
 10/12 anonim ***** válasza:

A néhai Concorde repülőgép -56 C fokos környezetben repült a troposzféra felső részén. Az orrkúp üzemi hőmérséklete ekkor 125 C fok, a géptest átlagosan pedig 90 C fok volt.


A gép egyik unikális mérnöki alkotása a légkondicionáló berendezés volt, mely nélkül az utasok percek alatt megfőttek volna. Jelentős energiaigényű pneumatikus kicsatolás volt a sugárhajtóművekből a hűtéstechnika meghajtására.


A légkondicionáló működése nagy vonalakban:


A sugárhajtóművek főüzemi kompresszorából származó 500 C fok körüli nagynyomású levegő le lett hűtve az elérhető legalacsonyabb környezeti hőmérséklettel kb. 120 C fokra. Utána ez még tovább fel lett nyomva egy külön centrifugálkompresszorral, és újra le lett hűtve az előbb említett szintre.


Ez a már viszonylag hideg és nagyon nagy nyomású levegő még tovább lett hűtve 80 C fokra a motorokba pumpált üzemanyaggal, mely még elég hideg bírt maradni a (kb. 60 C fokos) tartályokban.


Ez a levegő hajtotta azt az expandert, mely az előbb említett kompresszort hajtotta (közös tengelyen volt a két gép, mint a mai nagy dízelek turbófeltöltői). Ez a végső expanzió az eredetileg 500 C fokos levegőt -20 C fokra hűtötte, mely már alkalmas volt az utastér kellemes hőmérsékleten való tartására.


Kb. ennyit arról, hogy milyen technikai hátulütői vannak a 2 Mach sebességgel való repülésnek a -56 Celsius fokos környezetben, mely hőmérséklet 18 kilométer magasan standardnak számít!

jan. 21. 08:36
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!