Amikor nagy krátereket mutatnak itt a Földön vagy a Holdon, akkor miért nem látszik soha az, ami belecsapódott?

Azért nem látszik mert az esetek 99% -ban a sebesség különbség akkora egy ilyen jellegű becsapódásnál hogy el is párolog a becsapódó test.

Nem belefúródik. A krátert a felszabaduló kinetikus energia hozza létre.

Nagyon szép animációk is vannak erről a neten ahol lassítva nézhető mi is történik.

Amit itt a földön megtalálnak (és szinte sohasem egy nagy kráterben!).

Az annak köszönhető hogy a belépési sebesség is kisebb volt és a belépési szög plusz a légkör kellően lelassította a testet hogy végül ne csapódjon a földbe csak ha nem tud teljesen elégni a légkörben (a kicsik mind elégnek) akkor lepottyan vagy a darabkái lepottyannak de nem nagy becsapódással.

Szóval ami becsapódik mert nagy tömegű és sebességű az bizony el is porlad. Nincs mit megmutatni ami látszódna! Hiába áskálódna valaki egy ilyen kráterban, csak mikro szemcséket találhat az eredeti objektumból, erősen összekeveredve az elszenvedő szemcséinek tömkelegével.

A meteoritokat több okból is nehéz és ritka megtalálni.

Először is a becsapódás ereje nagyon nagy és nagy hővé is alakul, emiatt a meteorit és a talaj is részben elpárolog és akár teljesen meg is semmisülhet maga a meteorit. Másrészt a becsapóráskor szét is szóródnak az olvadt cseppek vagy darabkák, és azokat kis darabokban lehet a környéken megtalálni. Ezek a kráteren kívül is egy nagy területen szóródnak szét. És vannak meteorit vadászok akik tudják hol keressenek ilyeneket és találnak is szétszóródott meteoritokat. Ezek viszont nem több méteres darabok hanem pár cm-esek többnyire és egy tyúktojás nagyságú már igazi ritkaságnak számít.

Másrészt a magában a kráter talajában is elkeveredve ott van a meteorit anyaga. Egyrészt a sebesség miatt széttöredezve lehatol a talajba és keveredik azzal, és azt már csak ásással lehet előszedni a kráter talajából. Másrészt a fellökődő talajjal keveredve hullik vissza és az is némi ásást igényel. Nehézséget is okoz, hogy egy kőzet meteorit esetén a geológiai talaj hasonló is lehet, amit alapos vizsgálattal tudnak csak megkülönböztetni. Néha meg nagy mélységig hatolnak le és ez is egy ismert akadály a meteoritok megtalálásánál.

A geológiai és más környezeti hatások is nehezítik a megtalálásukat, mivel ki vannak téve eróziónak, eső, hó, hideg-meleg töredezés, szél, folyók, talaj rárakódás, földrengés és geológiai mozgások formájában, és ezek eltüntetik a nyomokat. Ahol folyók vannak és hegyvidék ott a víz elviszi az eredeti helyről a darabkákat és a völgyben gyűjti össze. Máshol egyszerűen több méter talaj is rárakódhat, ugyanúgy mint a régészeti leletek esetében is, és akár 10-20 méter mélyen is lehet a meteorit darabja.

A vasmeteoritokat már régóta ismerték és fel is használták, és manapság vannak meteorit vadászok, bár fémkeresővel nyilván könnyebben megtalálják. És egy lehetőség az is, hogy vagy a helyszínen van kiállítva, vagy múzeumba vitték és ott van a meteorit.

Hoba meteorit, Namíbiában van kültéren kiállítva, kb 80 000 éves becsapódásból, majdnem 3 méteres és 64 tonnás. Keress rá google térképen, hogy "Hoba Meteorite", vannak róla képek feltöltve.

[link]

És akkor már itt van - kattints a képekre. :)

[link]

Más példányok meg múzeumokban vannak.

[link]

[link]

[link]

Tutankhamun fáraó (ie. 1341-1323) vas tőréről például már kimutatták, hogy meteorit vasból készítették.

[link]

( [link] )

A Youtubeon vannak videók meteorit vadászokról. Bár sokszor az USA területén keresnek és ott a sok sivatagos területen még viszonylag könnyen megtalálhatóak. Van aki eladja amit talál, mások a gyűjteményükbe teszik, megint mások meg csak hobbinak csinálják a meteor keresést. De vannak nem csak meteorit keresők, hanem ásványokat is keresnek, fosszíliákat és google tréképről még régészeti helyszíneket is felfedeznek.

A képződés szimulációján láthatod a folyamatot.

https://www.youtube.com/watch?v=JAUULJXuAMo

Itt meg laboratóriumi nagysebességű kísérletezést végeznek.

https://www.youtube.com/watch?v=ztQ8l5r__Ik

Alapvetően jó az amit #3 TPM írt.

Viszont a nagyméretű meteoritok amiket linkelt egyik sem kráterből került elő.

Ezek úgy maradhattak meg hogy nagyon lapos szögben értek a légkörbe és viszonylag kisebb sebességgel illetve tényező hogy vasból vannak.

Ha elég lapos a beérkezési szög de azért nem túlzottan lapos és kisebb a megszokottnál a sebesség akkor nem pattan le a légkörről hanem szépen lefékeződik és végül emiatt viszonylag kis erővel lepottyan. Becsapódási krátert nem is hagy.

Közben ezek azért felizzanak meg is olvad a külső részük ez látszik ezeken a fotókon is!

Van olyan software ( Univers Sandbox ) ahol lehet kísérletezni is ilyesmivel. Megadhatod a tömeget sebességet becsapódási pályákat is választhatsz.

Akár egy homokszemet is beleküldhetsz a földbe fénysebességgel:

https://www.youtube.com/watch?v=DwgMjr-Qu1Y