Éghajlat módosító gázok viselkedésében "tapasztalható eltérés" oka?
Úgy olvastam, hogy a felszíni szennyezés kb. 180 év alatt jut fel a légkörnek abba a részébe, ahol a problémát okozza. Asszem a co2-ről írták ezt.
Ennek látszólag ellentmond, hogy a freonok betiltásával ennél hamarabb mértek javulást. Tehát nem romlott még évszázadokig a helyzet, hanem hamarabb kitisztult. Ez egy ellentmondás, vagy mi az oka az időbeli különbségnek? Köszi
Sajnos elég hamar feljutnak a halogénezett szénhidrogének, másképpen a freonok a troposzférába, ahonnan feldiffundálnak a sztratoszférába is, ahol valójában a káros környezetromboló hatásukat kifejtik.
Kémiai szempontból stabil vegyületek, így egy évszázadnál is tovább képesek megmaradni, amíg a széndioxid viszonylag hamar elbomlik.
A freon különféle okokból nehezen helyettesíthető, bár tudtommal létezik már környezetbarát változata, amelyben egy klóratomot hidrogénre cserélnek, így hamarabb elbomlik. Különösen az ózonréteget rombolja erősen.
A legkevésbé a széndioxid károsít, de ebből jut fel a legtöbb, így mégis ez adja az üvegházhatás legnagyobb részét.
A metán károsítása már sokszorosa az előzőnek és a jelenlegi viszonylag alacsony szint növekszik, a melegedés következtében egyre több olvad ki a Permafrosztból, ahol fagyott állapotban található nagy mennyiségben, így egyre kérdésesebb, hogy visszafordítható e a folyamat, mert minél több jut a légkörbe, annál magasabbra emelkedik a globális átlaghőmérséklet, de ezzel még több metán olvad ki, stb...
A freonból elég kevés, pár százalék van egyenlőre a légkörben, talán öt, vagy hat%, ám ez a CO2 szennyezésének a tízezerszeresével károsít, így a jelenlegi károk negyedét, vagy ötödét köszönhetjük neki, 20-25%-ot és ez az, ami sokáig nem bomlik el
.
A szén-dioxid esetében 0 év a "feljutási idő", mert nem számít, hol van a légkörben, mindenhol ugyanúgy fejti ki az üvegházhatást. (Ez a többi üvegházhatású gázra is igaz.)
Ahogy előttem említették, a freon gázoknak kell idő, hogy feljussanak az ózonrétegig, de azoknak is bőven kevesebb, mint 180 év.
#2
"A freonból elég kevés, pár százalék van egyenlőre a légkörben, talán öt, vagy hat%"
Akkor már valószínűleg nem élnénk... Az összes freon van jelen nagyjából 1 ppb koncentrációban, ami egy milliárdod részt jelent.
A szén-dioxid légköri koncentrációja van jelenleg 0,04% körül.
#3
"lehet, hogy az volt a félreértés, hogy nem feljutás tart száz évekig, hanem az ott maradás/ károkozás?!"
Valószínű. Ha a légkörbe kerül adott mennyiségű szén-dioxid, annak a fele bomlik el, vagy kötődik meg 120 év alatt.
"Bár ez eléggé ugyanaz a kérdés szempontjából."
Nagyon nem! A feljutás azt mutatja meg, mennyi idő után kezdi el kifejteni a hatását, a kiürülés meg, hogy meddig fejti ki a hatását (pontosabban, hogy hogyan fog ez a hatás csökkenni).
A freonok légköri fél életideje pedig pont nem olyan nagyon hosszú. (Bár ez nyilván típustól is függ. De mivel az ózonkárosító hatást a CFC-k (freonok) bomlása során képződő klóratomok okozzák, feltételezem, hogy minél károsabb hatású az ózonrétegre az adott CFC, annál rövidebb az életideje. Ebben persze nem vagyok biztos.)
Még egy megjegyzés: a freonok valóban üvegházhatásúak is, így hozzájárulnak a felmelegedéshez, és károsítják az ózónréteget is. A két hatás azonban egymástól teljesen független. Nem azért járulnak hozzá a felmelegedéshez, mert károsítják az ózonréteget, és a felmelegedés nem az ózonréteg károsodása miatt van.
#5
Igen, ezt rosszul fogalmaztam, mert hajnalban írtam.
A freon az üvegházhatást adó gázok 5-6 %-t teszi ki, így akartam írni.
Elnézést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!