Az ember ezen a bolygón fejlődött ki állítólag.Akkor miért mennénk el messze bolygókra,ha még a légköri,talaj stb körülmmények meg is felelnének,de nyilván eltérés lenne.Kibírnánk?Egyáltalán mennyi idő után tudnánk alkalmazkodni?

"Egyáltalán mennyi idő után tudnánk alkalmazkodni?"

Nemelyek hamar, nemelyek meg sosem. De annak a generacionak aki mar ott szuletik, annak mar az lenne a termeszetes.

Ez csak a fantasztikus irodalomban lehetséges, egyenlőre nagyon messze vagyunk ettől, talán soha nem is lesz lehetséges, pláne tömegeknek.

A földi embereknek 'itt élnük, halnuk kell', ha mégis lehetséges lesz távoli bolygók kolonizálása, ahhoz elég a genetikai információt odajuttatni spermium és petesejt formájában és intelligens robotokkal ott felnevelni a bolygó jövendő lakosságát, amihez esetleg génsebészettel támogatást is lehetne adni a jövőben, hogy alkalmazkodni tudjanak az ottani körülményekhez.

Azonban a gigászi távolságok egyenlőre lehetetlenné teszik a Naprendszeren kívüli utazást, ami meg belül van, az soha nem lesz tömegek lakhelye, annál még akár a tenger alatti városok is jobban elképzelhetők.

Én azt hiszem, hogy aki a Földön született, az sosem fog más bolygón élni, kivéve talán néhány asztronautát, aki űrbéli, esetleg holdi, vagy marsi űrállomáson eltöltenek valamennyi időt.

Ha megnezed a foldi klimat, a Szahara es az Eszaki Sark kozott azert eleg jelentos kulonbseg van (100 fok meg egyebek), nem csak apro elteres, megis mindket helyen elnek emberek. Ami ennel szelsosegesebb, azt mar nem nevezzuk emberi eletre alkalmas helynek, igy nem is akarunk odamenni lakni.

Ha megis muszaj lenne, akkor csak annyi megy oda, amennyinek biztositani tudjuk lokalisan az elheto mikroklimat (mint pl. a Deli Sarkon a Vosztok, vagy a LEO-n az ISS).

Az ember kíváncsi lény, az ismeretlent is kutatja, és azokból az ismeretekből is tanul.

Kutatja a lehetőségeket is, ha azok nem is megvalósíthatóak, de abból is szerezhet új ismereteket.

A derült éjszakákon ragyogó csillagokat ősidők óta kutatják, de még mindig viszonylag keveset tudunk a távoli világokról, és a jelen legi technikával még a szomszédos bolygókra utazás is több évbe tellene.

A kíváncsiság akkor is megvan, és az évezredek alatt megszerzett tudáshoz hozzá kerülnek az új ismeretek is.

Voltak már elméleti modellezések arról, milyen veszélyekkel járhatna, ha az ember egy idegen bolygót szeretne meghódítani, kolonizálni azt.

Rengeteg veszéllyel járó, életveszélyes vállalkozás lenne, és nem is feltétlenül a bolygón élő magasabb rendű lények miatt (mert feltételezhető, hogy az életre alkalmas bolygón élet is van).

A vírusok, baktériumok sokkal veszélyesebbek, ha az immunrendszer nem ismeri azokat, halálosak lehetnek

szükséges bevezetés:

Az űrbéli kolóniák kialakításának legfontosabb része, hogy a Földi bioszférához minél hasonlóbb feltételeket teremtsünk rajta.

Itt alapvetően két nagy csoportba lehet sorolni a lehetőségeket:

- Az egyik természetesen a bolygófelszínek benépesítése. Tökéletesen olyan bolygót nem fogunk találni, mint a Föld. A nyomás, a légkör összetétele, a gravitáció, a geológiai és hidrológiai féltetelek minél egzotikusabbak, annál nehezebb a túlélés. Ezeket figyelembe véve kell kialakítani a kolóniákat barlangokban, óceánokban, vagy felszíni bázisokban.

- A másik pedig az űrvárosok vagy több generációs csillaghajók csoportja, amik nem bolygófelszíneken, hanem az űrben vagy aszteroidaövezetekben vannak. Ezeknek is meg vannak az előnyei és hátrányai a bolygófelszíneken kialakított bázisokkal szemben. Amiket nagyon sok idő lenne leírni. Ha érdekel utána tudsz nézni a neten. A lényeg, hogy ez is működhet annak ellenére, hogy sokan nem veszik komolyan.

Mind a két nagy csoport esetében szükség van olyan életben tartó rendszerre, ami a lehető legjobban szimulálja a Földi bioszférát. Elő kell állítani a fellelhető nyersanyagokból a belélegezhető levegőt és az iható vizet. És létre kell hozni egy táplálékláncot is, aminek mi emberek is a részei vagyunk. Az összes rendszernek egy egészet kell alkotnia, amiben minden rendszer kiegészíti a többit. Gyakorlatilag meg kel csinálni kicsiben a Földi bioszférát. Így lehet csak fenntartható módon évezredekre vagy akár évmilliókra biztosítani a túlélést.

Válasz:

Jelenleg az egyetlen valóban működő életben tartó rendszer a Föld bolygó. És túl nagy luxus ebből csak egyet magunkénak tudni. Minél több helyen megtelepedünk, annál nagyobb esélyünk van a túlélésre az űrben. A Föld ugyanis az űrben van és az űr bizony veszélyes hely. Bármikor nekünk jöhet egy hatalmas aszteroida, vagy elsodorhat minket egy gamma kitörés. Pár millió évig még meguszhatjuk ezeket, de örökké nem...

A Föld nekünk most olyan, mint egy lakatlan sziget a végtelen óceánban. Előbb utóbb elsodorja egy cunami, vagy elszárad rajta az összes árnyékot biztosító növény. A túlélés egyetlen módja, ha ladikokat építünk és elmegyünk más szigetekre vagy olyan tutajt építünk, amivel tudunk halászni.