A mai világban a tudománynak már van mindenre tudományosan alátámasztott, bizonyított válasza? Az ún. megmagyarázhatatlannak mondott dolgokra is?

Nem, és vannak olyan dolgok, amire valószínűleg soha nem is lesz. Megmagyarázhatatlan dolgok alatt pontosan mire gondolsz?

Vannak dolgok, amire van a tudománynak válasza, csak egyesek nem akarják elhinni. Pl. UFÓk, homeopátia, Loch Ness-i szörny.

Vannak dolgok, amikkel a tudomány nem foglalkozik, ezért soha nem is lesz rájuk "válasza". Pl. az élet értelme, Isten létezése.

És vannak kérdések, amikre még nincs kielégítő válaszunk, lehet hogy egyszer lesz, de az is lehet, hogy nem. Pl. sötét energia, fehérjék térszerkezetének kialakulása, miért pont olyan az élő sejtekben található cukrok és a fehérjealkotó aminosavak kiralitása, amilyen.

Én elméleti matematikus vagyok. Úgy mentem annak idején egyetemre, hogy sokat tudok. És minél többet tanultam, annál inkább ráeszméltem, hogy nem tudok én semmit. És ez most is jellemző, bármi újat is tanulok, sorra jönnek fel bennem olyan kérdések, amit ha megkérdeznél tőlem, azt válaszolnám rá, hogy "Halvány fogalmam sincs."

A természettudományokban az a szép, hogy mindig lehet újat kérdezni. És mindig lehet régi dolgot új szemüvegen át nézni. Gyönyörű dolog. :)

A nagyon jó válaszokat egészítsük ki egy másik nézőponttal.

Az emberiség adott pillanatban ismeri a világ működését (törvényszerűségeit) valamennyire. Korábban kevésbé, ma jobban. ezt a folyamatot fejlődésnek nevezzük. Tételezzük fel, hogy a kérdező első kérdésére "IGEN" a válasz. Ez azt jelenti, hogy teljes mértékben ismerjük a világot (mindent!!), tehát nincs új felfedezni való. Ez két dolgot jelent. 1. Mi az ember, valójában isten (mindenható) vagyunk. Ezt azért kétlem mára és a jövőre nézve is. 2. Az emberi gondolkodás gyakorlatilag (és persze elméletileg is) mindig valami újat hoz, ismer meg a világból, ezt jelenti a "gondolkodás". Tehát mivel mindent tudunk, nincs min gondolkodni, kissé szigorúbban, nem lehet gondolkodni, mivel az hozna újat. Vagyis más szavakkal a "minden" megismerése pillanatában az emberiség megszűnik létezni. Szokták úgy is mondani, az emberiség (ha létezik) a világ végezetéig fogja azt vizsgálni és felfedezni.

Ezét fogalmaz minden felelősen gondolkodó kutató úgy bármely kérdésre: "a tudomány jelenlegi állása szerint ez és ez a helyzet". mert a jövőben lehetséges olyan pillanat, mikor ugyanarra legalább kissé más lesz a válasz. Minthogy az ember nem mindenható, így például a jövőt se ismeri. Bizonyos esetekre korlátozottan ismerheti. Például, ha valaki kiesik egy repülőgépből annak repülési magasságában, akkor legalább minden fizikus meg fogja jósolni az illető biztos halálát, feltéve, hogy a földre (vízbe) esik.