Átírja az emberiség történetét? Tényleg találtak egy 27 ezer éves piramist Indonéziában.

#1

A cikkben ezt olvasom:

"ennek az objektumnak a szabályos geometriája és egyedi összetétele, valamint a környező kőzetekkel nem rokon anyagai jelzik az ember alkotta eredetet."

Érdekes.

Tovább olvasva, meg ezt:

“nem akad rajta nyoma a megmunkálásnak vagy bárminek, ami arra utalna, hogy ember alkotta volna.”

Na, akkor már nem tudom, mi van. :D

Érdemes elolvasni az eredeti tanulmányt:

[link]

itt nem arról van szó, hogy ez egy kvázi sík terepen levő épület, amit messziről hozott faragott kövekből, téglákból raktak össze, hanem ez egy vulkanikus hegy, amibe évezredek alatt több lépcsőben járatokat vájtak (a legkorábbi járat korát becsülik 27000 évesnek), illetve a tetejéről/tetejére el-/ráhordtak az anyagot (és ebbe a természet is besegíthetett).

"Ha 100%-ig be is bizonyosodik, hogy emberi eredetű, akkor is csak Indonézia történetét árnyalja és nem a világét."

Ez azt jelentené, hogy akkor indonézia el volt szigetelve, és ott már viszonylag fejlett civilizáció volt, amikor a világ többi részén még barlangrajzokat karcolgattak?

A tudomány és nem csak a történelem tudomány is a hitetlenkedésekkel és maradisággal teli tiltakozásokkal szokott haladni - ilyen a tudomány történet, ha megnézzük. És ez - mielőtt valaki félreértené - nem "a tudósok" sajátossága, hanem embereké. Az viszont hátráltatja a tudományokat, ha egyrészt az emberek, másrészt maguk a tudományos emberek nem érdeklődve fogadnak kutatásokat. Számos és nagyon sok eset azt igazolta, hogy bőven tudunk merőben újat kimutatni és fel sem lehet ezeket sorolni itt.

Vélhetően vannak akik a töriórán megtanultakon nem nagyon tudnak változtatni, hanem csak amit megtanultak azt betanult módon ismétlik. Jó tanulók persze még lehettek ilyen szempontból, de hozzátenni a tudományokhoz nem az ilyen társaink szoktak. Talán egyeseknek nehéz nagyon új fejleményeket feldolgoznia, pedig aki követi a modern régészet fejleményeit az lépten-nyomon ilyenekkel találkozik. Mindenesetre jobb érdeklődve figyelni minden új fejleményt. (Az elhangzott "cáfolatok" meg bocsi, de nem azok.)

Amennyire ismerem a lelőhelyet, szerintem talán nem is piramis, hanem építmény inkább. De figyelemfelhívóbb piramisnak mondani, mert arra bukik a közmédia.

A Nature cikkéhez korrekten:

- "a régióban élők barlangokban éltek 12-6000 évvel ezelőtt"

Azt már az 1980-as évek óta tudjuk, hogy a barlang nem volt elsődleges élőhelye a korai embereknek, tehát az érv tárgytalan ebből a szempontból. A korai emberek sehol sem laktak kizárólag barlangokban és a fejlettségi és lakhatási stílus sem volt egységes már akkoriban sem. Például az ókori görögök is feljegyeztek barlanglakókat bizonyos területen. Mindenesetre ez csak egy hirtelen "érv", semmi más.

Ez a lényeges részünk:

- "Négy réteget azonosítottak, amelyek szerintük az építés különálló fázisait képviselik. A legbelső réteg egy megszilárdult lávamag, amelyet a lap szerint „alaposan megfaragtak”. A legrégebbi réteg tetejére „téglaszerűen rendezett” kőzetrétegek épültek. A rétegek szén-datozásúak voltak, a dombból kifúrt magból nyert sziklák közé beágyazott talajt használva. Az építkezés első szakasza a lap szerint 27-16 ezer éve történt. További kiegészítések 8000 és 7500 év között történtek, az utolsó réteg pedig, amely a látható lépcsőzetes teraszokat tartalmazza, 4000 és 3100 évvel ezelőtt került a helyére."

Ez röviden akkor, hogy van négy réteg és a legrégebbi és legalsó 27-16 ezer éves volna a C14 datálás szerint (nem ez a réteg látható a helyszínen - ha ez segít). Az alsó szillaréteget faragták, (úgymond simították) és téglaépítés szerinti kötésben rátett köveket találtak rajta.

- "Dibble szerint nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az eltemetett rétegeket emberek építették, és nem a természetes időjárás és a sziklák időbeli mozgásának eredménye."

Ez egyszerű, mert mutatni kell és megnézni a felvételeket és azokból lehet majd megállapítani, hogy véletlen és természeti elrendezésűek-e vagy ember alkotta építkezés. Így, hogy látatlanban mondanak ezt vagy azt, az kb jó, értük, ezt mondta XY és azt valaki más, de nézzük a felvételeket, mert ez az érdekünk.

- "A szerzők egy tőr alakú követ is találtak. ..."

Találtak egy tőr alakú követ is, ami emberi megmunkálást mutat és egyesek vitatják is, de látatlanul ezt is fölösleges tárgyalni, mert csak aki amit gondolni akar, annyit számít - vagyis semmit. Biztató az, hogy a környező kövezettől eltérő anyagú. A lényeg akkor is az, hogy meg kell nézni felvételeken, több szögből is és összevetni a réget és környék kőzeteinek alakzataival és tudni fogjuk, hogy felfedeztünk-e valamit.

- Egy bizonyos dokumentumfilm említése semmit sem cáfol, ez elég hatásvadász említés a Nature részéről, és semmit sem cáfol vagy bizonyít a lelőhelyről. A konkrétan említett dokumentumfilmmel összevetés is becsapós és persze jól jön mert sok kattintást hoz, de attól mert a film Netflixes és mert Graham Hancock is szerepel benne, ettől még a kutatók nem feltétlenül értenek egyet se a Netflixes filmekkel se Graham Hancockkal sem. Ez klikk hozó közlés volt a Nature részéről, és semmi köze a régészethez. (Megj: Ez nem volt szép Nautre.)

- "... a lap nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy fejlett civilizáció létezett volna az utolsó jégkorszakban."

A lelőhely kutatásai nem egy komplett civilizációról szólnak, hanem egy bizonyos lelőhelyről, így ez nem cáfol szintén semmit.

Stb, stb. A lényeg, hogy inkább csak elhangzik a beszámolóban ez is az is, de nincs ott a felvétel, hogy az emberek megnézhessék és legalább azt ami tényleg bárkinek szemmel láthatóan emberi építés, azt meg tudja állapítani. Vagyis látatlanban hangzanak el dolgok, és vegyes váltogatással egy ilyen egy olyan különféle emberektől. Ez így kevés. Meg kell nézni a radarfelvételeket lehetőleg jó felbontásban és több irányból is (mivel ezeket 3D-ben szkennelik). Utána lehet megfelelő véleményt alkotni róla. Így csak szövegelés és olyan na emberek ki mit gondol cikk.

( [link] )

Amúgy kérdező itt a publikáció amiről alapvetően van szó.

[link]