Miért van az, hogy ha egy függőleges botot elég erővel döntesz el, akkor képes az a vége felpattanni, amelyik végig a talajon volt az eldőlés alatt?

Forgatónyomaték és tehetetlenség.

Amikor így döntöd meg a botot, a felső vége egy körívet ír le adott sebességgel, majd földbe csapódik. A másik vége a becsapódásig áll, de nem támasztja semmi. becsapódáskor a merev bot felpattanna, de az egyik végének le kell lassulnia, a másik vége viszont szabad és álló helyzetben van, tehát helyből gyorsulhat felfelé (az erőt a merev bottól kapja), eközben a közepe (egyensúlyi pont) is emelkedik, így egy fordított forgatónyomaték keletkezik az addigi álló vég javára. A felemelkedés a bot merevségétől jön létre, mert a becsapódáskor a föld az egész botot rúgja vissza, csak a az addig álló végnek nem kell lassulnia, egyből gyorsulhat.

Két eset van. Vagy jól modellezed a botot és akkor visszaadja a valóságot, vagy rosszul modellezed és akkor semmi köze a modellnek a valósághoz.

A modell nem önkényes választás (az a fantázia), hanem a valóság mása.