A stressz csökkenti az élettartamot, de ha dohányzok akkor nem vagyok stresszes, viszont fent áll a veszélye, hogy belehalok, az is lehet, ha nem dohányzok a stressz elvisz. Ez a 22es csapdája?

" ha dohányzok akkor nem vagyok stresszes"

Ez kifogás keresés, ha stresszelsz, azon a dohányzás sem segít, pótcselekvés, kifogás, ürügy.

Van ismerősöm, aki szó szerint rágta a cigit, sokszor hangoztatta, hogy nélküle nem tudna létezni, mert neki az kell a stressz miatt.

Kb 5 éve elkapott valami vírusos nyavalyát, nem tudott rágyújtani, mert azonnal fulladni kezdett.

Így eltelt 3 hét, mondtam neki, ha eddig kibírta, már fölösleges ismét rágyújtani, de valószínűleg neki is ez volt a gondolata, mert azóta sem dohányzik.

Pedig semmivel nem lett stressz mentesebb az élete, csak nem költ cigarettára, ha ideg állapotba jön, káromkodik, de az nem újdonság nála.

Én is dohányoztam régen, és magamon is azt tapasztaltam, hogy az bizony erős pótcselekvéseket vált ki, sokszor már nem is gondol az ember arra, hogy "most rágyújtok", motorikusan működött, a stresszre semmi hatása nem volt nálam sem, ellenben volt olyan, hogy este éreztem magamon, hogy a leheletem bagó-bűzös, nem tudtam elaludni.

Ha tökéletes, orvosilag maximálisan egészséges életmódot folytatsz, akkor is lehet bármi bajod 40 évesen.

Nem érdemes ezekkel foglalkozni. Rengeteg önmegtartóztató, vallásosan egészséggel törődő ember halt már meg bőven idő előtt, míg nagyon sok "szarok rá" típusú ember, beleértve a dohányosokat, jutottak el az átlagéletkor fölé. Csináld azt, amitől jól érzed magadat. Ha rá akarsz gyújtani, gyújts. Ha inni akarsz, igyál. Ha "egészségtelen" kaját akarsz enni, akkor egyél. Aminek jönnie kell, az úgyis eljön, nem lehet elkerülni.

Amúgy a szervezet nem hülye, időben jelét fogja adni, ha valamin változtatnod kell. Például én nem rajongok a zöldségekért, ha van opció akkor kerülöm őket, de fordult már elő olyan, hogy egyszercsak kedvet kaptam valami zöldhöz. Halogattam, halogattam, 2 héttel később megjelent 1-2 tápanyaghiányra utaló jel. A szervezet már jóval előtte a tudtomra adta, hogy mire van szüksége. Hallgatni kell ezekre a jelekre, ezért mondom, hogy azt csináld, amihez kedved van, mert a kedv a szervezet igényei szerint alakulnak. Ne tanácsadók, meg egyéb hülyeségekre hallgass, hanem a saját igényeidre és kedvedre.

Ez a stressz megbetegít elgondolás is sántít szerintem. Inkább csak erre fognak rá mindent az orvosok.

Én lassan 10 éve èlek nagyfokú stresszben, de az elmúlt 5 évben nagyon durvàn, minden nap egy görcs és nincs kiút. Sokat bőgök, sokszor nem alszok

Sokszor kifejezetten kívánom hogy kapna el már valami kórság hogy kicsit végre àgynak dőlhessek, kicsit pihenhessek, kiszakadhassak ebből az egész mókuskerékből.

Tippelj hogy hányszor voltam beteg az elmúlt években. Basszus már minden kollégám es mindenki a családban kidőlt, lázas, köhög, ágynak dől. Én: igazán rendesen egy náthát sem bìrok elkapni. 2 napig picit fújom esetleg az orrom, aztàn ennyi volt.

Laborleleteim évek óta tökéletesek.

Mert időnként elmegyek orvoshoz hogy úgy érzem a szívem nem bìrja már - es làm, minden a legnagyobb rendben van.

44 éves vagyok, nulla azaz nulla hatása van a mindennapos nagyfokú stressznek az életemre.

Szívd el nyugodtan azt a cigit ha az megnyugtat. A stressz csak egy dolgot csinàl: elrontja a kedvet. Max ezért érdemes kerülni ha van módod rá. Élvezd az èleted ha van rá lehetőséged.:)

Ja, a vérnyomásom is mindig tökéletes értéken van.

Amikor igazán forrok belülről, úgy érzem remeg a gyomrom a dühtől, kalapál a szívem: többször mértem már meg kíváncsiságból a vérnyomásomat ilyenkor.

Nemhogy nem ment föl, még le is esett kissé:)))))

Tehát a szokásos 120 helyett lett 115:)))) pulzus tök normális.

Nagy kamu az egész stressz teória.

Sztem aki genetikailag hajlamos a magas vérnyomásra, annak elég egy egyszeri dühbegurulás is akár a stroke-hoz.

Aki meg genetikailag ilyen tökéletes laborértékekre beállított lúzer mint én:)), az meg leélhet szépen 90 stresszes évet is gond nélkül.