Létezik olyan, hogy növény, ami egy másik növény anyagát csinálja?
Pl. valamilyen cuccot megtermel, de nem kis mennyiségben. Pl gyógyszerhez, ami kis növények csinálták, azt most nagy növények, sokkal többet.
Sokkal jobb lenne, sokkal több lenne az adott anyagból.
Olyat hallottam, hogy génmódosítással átvisznek valami kártevő éllen termelt természetes mérget, vagyis méreg termelő képességet egy új haszonnövényre. Ez onnantól kezdve védett lesz bizonyos kártevőkkel szemben.
Gyógyszereket manapság kevésbé termelnek növényekkel, inkább bacikat, és gombákat, vagy ezek génmódosított formáit használják. Ott biztos van példa arra, hogy valami eredetileg növényi anyagot így fermentációval termelnek.
Nem teljesen világos, mire vonatkozik a kérdés, de ha arra, hogy lehet-e egy növény hatóanyagait másik növénnyel megtermeltetni ipari célokra, akkor arra igen a válasz.
Konkrét példát nem tudok mondani ahol növényi anyagot másik növénnyel termelnek, inkább az szokott lenni, hogy az eredeti növényt alakítják át genetikailag (akár laborban, akár hagyományos nemesítéssel), hogy többet termeljen, vagy sejtkultúrát csinálnak belőle, és abban termelik a cuccot az egész növény helyett. Ha más organizmust akarnak a termelésre használni, akkor inkább bacit vagy gombát választanak, nem másik növényt. Persze elméleti akadálya nincs, hogy idegen növénybe vidd át a hatóanyag termelésért felelős géneket, csak ha már veszed a fáradtságot, hogy ilyen jellegű génmódosítást végezz, akkor a baktérium vagy gomba általában praktikusabb lesz.
"Olyat hallottam, hogy génmódosítással átvisznek valami kártevő éllen termelt természetes mérget, vagyis méreg termelő képességet egy új haszonnövényre. Ez onnantól kezdve védett lesz bizonyos kártevőkkel szemben."
Ez a Bacillus thuringiensis toxinja, a növényi biotechnológián belül elég híres és elterjedt. Úgy működik, hogy megtámadja és kilyukasztja egyes rovarok bélfalát. Több változata is van, mindegyik csak bizonyos rovarcsoportok ellen hatásos. Ha ennek a toxinnak a génjét beviszed mondjuk a kukoricába, akkor azt a kukoricát az adott rovar nem fogja tudni károsítani, mert elég hamar megdöglik tőle, ha megeszi. Vannak persze más módszerek is, szárazságtűrést vagy gyomirtó elleni rezisztenciát is ki lehet alakítani.
"Azt nem tudom itt hogy oldják meg, de az rémlik, hogy pl: emésztésben a génduplikáció eredménye kétszer több enzim lehet, így gondolom itt is hasonló lehet az elv."
A kópiaszám növelés egy módszer, vannak mások is. Lehet például fokozni a már meglévő gén expresszióját, vagy átalakítani a sejt anyagcseréjét úgy, hogy a számunkra kívánatos molekulából több keletkezzen. De az ilyen jellegű manipulációkra a baktériumok és a gombák alkalmasabbak általában illetve könnyebb velük dolgozni, mint növényekkel. Vagy van még az a módszer is, hogy egyszerűen csak mutagén hatásoknak teszed ki a sejtkultúráidat, aztán kiválogatod azokat, amik a számodra előnyös tulajdonságra tettek szert. Vagy ennek egy továbbgondolt változata, amikor szándékosan úgy alakítod a környezetet, hogy a kívánatos tulajdonság szelekciós előnyt jelentsen, és a populációd természetes evolúció által alakuljon át, "fejlődjön" a céljaidnak megfelelő irányba. (Mondjuk egy antioxidáns hatású vitamint akarsz termeltetni, és ezért oxidatív stressznek teszed ki a sejtkultúrát egyre növekvő mértékben.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!