Van a klasszikus valószínűségszámítás és van a kvantumvalószínűségszámítás. Van még más is?

A klasszikus valószínűségszámítás és a kvantumvalószínűségszámítás (kvantummechanika) valóban a két fő ága a valószínűségszámításnak, de a terület rendkívül sokrétű, és számos más alág és alkalmazás is létezik. Néhány példa a valószínűségszámítás más területeire:

Statisztika: A statisztika olyan terület, amely adatakból és mintákból származó információk elemzésével foglalkozik. Számos statisztikai módszer és eljárás létezik, amelyek segítenek az adatok értelmezésében, az összefüggések feltárásában és a jövőbeli események előrejelzésében.

Bayesiánus statisztika: A Bayesiánus statisztika egy olyan megközelítés, amely a valószínűséget a Bayesiánus valószínűségi elvek alapján kezeli. Ezt gyakran használják például gépi tanulásban és döntési folyamatok elemzésében.

Információelmélet: Az információelmélet a kommunikáció és az információátvitel matematikai alapjaival foglalkozik. Claude Shannon munkája például alapvető fontosságú volt az információelmélet fejlődésében.

Sztochasztikus folyamatok: A sztochasztikus folyamatok az időbeli változásokat és a véletlenszerű eseményeket tanulmányozzák. Például a Brown-mozgás egy olyan sztochasztikus folyamat, amelyet a részecskék véletlenszerű mozgásának leírására használnak.

Szimuláció és Monte Carlo módszer: Ezek a módszerek gyakran használják valószínűségi szimulációkat olyan problémák megoldására, amelyek nagy számú véletlenszerű változót tartalmaznak, például a pénzügyi modellezésben vagy tudományos számításokban.

Valószínűségi modellezés más tudományágakban: A valószínűségszámítást gyakran alkalmazzák más tudományágakban, például biológiában, kémiai reakciók modellezésében, gazdaságtudományban, meteorológiában és még sok más területen.

A valószínűségszámításnak számos alkalmazása és ága van, és folyamatosan fejlődik. Ahhoz, hogy egy új valószínűségi struktúra vagy terület fejlődjön ki, általában matematikai keretet és alkalmazható problémákat kell találni, amelyekhez alkalmazható. Az új területek gyakran szorosan kapcsolódnak más tudományos és matematikai területekhez, és az új felfedezések gyakran számos alkalmazási lehetőséget nyitnak meg.

Nincs esélyed megtudni kérdező, mert ha az itteni pontozások alapján hiszel, rendkívül hamis képed lesz. Itt mindent szétzüllesztenek.

Egyébként a valószínűség egy esemény megvalósulásának esélye az adott körülmények között, ezért csak egyféle van. De sok módszer, attól függően, mire alkalmazzuk.

Igen, a valószínűségszámításnak több ága van, amelyek közül a klasszikus valószínűségszámítás és a kvantumvalószínűségszámítás (kvantummechanika) csak két példa. A valószínűségszámítás a valószínűségek és a véletlen események matematikai és statisztikai tanulmányozásával foglalkozik, és számos különböző területen alkalmazzák, például a statisztikában, a pénzügyekben, a gépi tanulásban, az adatelemzésben és az alkalmazott matematikában.

Néhány példa további valószínűségszámítási ágakra:

Bayesi valószínűségszámítás: A Bayesi valószínűségszámítás a valószínűségi statisztika egy ága, amely a bizonytalanságok kezelésére összpontosít, és Bayesi elveken alapul. Alkalmazzák például gépi tanulásban, döntési modellekben és a statisztikai modellezésben.

Diszkrét valószínűségszámítás: A diszkrét valószínűségszámítás a diszkrét események valószínűségének elemzésére összpontosít, például a dobókocka dobásának valószínűsége.

Stokasztikus folyamatok: A stokasztikus folyamatok a véletlen változásokat modellezik az idő függvényében, és például pénzügyi piacok vagy idősorok modellezésére használják.

Valószínűségi hálózatok: A valószínűségi hálózatok olyan modellek, amelyeket sok területen, például mesterséges intelligencia és biológiai rendszerek modellezésére használnak.

Ezek csak néhány példa a valószínűségszámítás különböző ágaira, és a terület továbbra is fejlődik és diverzifikálódik. A különböző ágak azért jöttek létre, hogy megfeleljenek a különböző problémák és alkalmazások egyedi igényeinek.

#4 : "Kedves 1-es, totál félreérted. Nem tudományágakat kérdeztem. Amiket felsoroltál, mind a valószínűségszámítást alkalmaznak, annak alkalmazott területei, todományágai. Én matematikai elméletetekről beszélek, axiómarendszerekről."

Ez még inkább random, mint a tudományágas felbontás.

A "valószínűségszámítás axiómái" leggyakrabban az itt található axiómarendszert jelenti :

[link] vagy, ahogy írják, van aki megenged negatív valószínűséget is, illetve van, aki nem követeli meg hogy a valószínűség σ-additív legyen, vagy hogy az események σ-algebrát alkossanak.

De akárki akármit definiálhat akárhogy, nem jön a matematika rendőrség, amíg nem akarja eladni a cuccát (mert akkor az állam abba már beleszól).