Evolúciós szempontból előnyösebb ha valaki vallásos mert könnyebben átvészeli a nehézségeket ergo istenre támaszkodik aki viszont nem hisz Istenben annak sokkal nehezebb a nehézségeket átvészelni?

Az evolúciót szigorú értelemben véve - nem. Mert a vallásosság nem genetikailag öröklődik.

De ha társadalmi evolúcióról van szó, akkor lehet előnyös. Pl. a modern keresztény vallás, ami Jézus színrelépésével egy megbocsájtó apafigurát mutató Istent vezet be és ezáltal egy képzelt biztonságot ad.

Hinni abban, hogy majd valaki olyan segít, aki nem is létezik, miért lenne előnyösebb, mint tenni is a célért?

Egyszerű példával:

Holnap matekdolgozat, te meg félsz tőle. Mi az eredményesebb?

- Elmondasz lefekvés előtt egy miatyánkot, s megnyugszol, mert a hited szerint az Istened megvéd a nehéz kérdésektől így.

- Inkább még egy kicsit tanulsz, ha már úgy sem tudsz aludni, mert szétvet az ideg.

#2:

ez egy elég rossz példa.

ha megnyugszol és kialszod magad, az valószínűleg jobb eredményt hoz a teszten, mintha gyomorideggel, kialvatlan állsz neki.

2es, attol hogy hisz valaki istenbe, nem következik hogy nem teszi meg ami rajta mulik

Nyilván számos elönye lehet a vallasnak.

Identitás es közösség formálo ereje talan a leginkább.

Ugyanakkor szükségszerűen van az embernek egy narativája a vilagrol ami lényegeben hiedelmek gyüjtemenye.

Ezért talan valahol szúkségszerű is hogy valamiféle hitrendszere legyen az embernek. Amibe aztan vagy van isten/ek, vagy nincs

A vallásnak ugyanannyi előnye tud lenni, mint hátránya. Van közösségformáló ereje, de minden vallás a "mi és ők" mentalitáson alapul, tehát ugyanannyi romboló ereje is van, mivel elfordítja a vallásos embert azoktól, akiket a vallás "tisztátalannak" vagy "bűnösnek" titulál.

Megnyugtathatja az embert, hogy van egy mindenható lény, aki vigyáz rá, és ettől lehet, hogy könnyebben boldogul bizonyos helyzetekben, de alapvetően minden vallás arra tanít, hogy mindenféle bizonyíték nélkül, "bemondásra" elfogadni dolgokat az jó (sőt: kívánatos), ami okozhat bonyodalmakat az életben.

Minden vallás előír olyan dolgokat, amik "jobbá" teszik az embert, így lehet mondani, hogy a vallásos ember jobb / erkölcsösebb életet él, azonban minden vallás megjelöl teljesen tetszőleges marhaságokat is, mint "erkölcstelen", így a vallásos élet szükségszerűen súrlódáshoz vezet olyan közösségben, ahol nem mindenki követi (pont azt) a vallást.

Tehát evolúciós szempontból a vallásosság semleges: önmagában sem előnyt, sem hátrányt nem jelent.

Egy vallásos közösségben vallásosnak lenni viszont előny, hiszen könnyebben elfogadják az embert, és az ember alapvetően társas lény, tehát előnye származik abból, ha beilleszkedik a közösségbe (bónusz: ha megégetik az eretnekeket, akkor pláne megéri beilleszkedni).

Ha viszont a közösség többsége nem vallásos, és a közösségbe illeszkedésnek a vallásosság nem kritériuma, akkor teljesen mindegy, hogy az ember vallásos-e, vagy sem.

"Tehát evolúciós szempontból a vallásosság semleges"

Nem.

A vallás egyszerre jelent előnyöket és hátrányokat, tehát mindig az adott helyzet dönt.

A lényeg az, hogy a SOKFÉLE vallás megmozgatja, szétszórja az embereket, ami evolúciósan kedvező. Nem nekik, hanem a fajnak.

"Tehát evolúciós szempontból a vallásosság semleges"

figyelembe véve, hogy az elmúlt párezer évben folyamatosan vallásosak voltunk kivétel nélkül ez azért elég merész kijelentés.

ha ki is alakult valahol egy nem vallásos populáció az elmúlt 100-150 évet leszámítva, az nyom nélkül tűnt el.

"figyelembe véve, hogy az elmúlt párezer évben folyamatosan vallásosak voltunk kivétel nélkül ez azért elég merész kijelentés."

A hangyák pedig nem voltak vallásosak az elmúlt pár ezer évben, és mégis itt vannak velünk. Tehát evolúciós szempontból a vallásosság semleges, hacsak nem tudod valahogy megmagyarázni, hogy kizárólag az emberek esetében ez borzalmasan fontos, minden más faj esetén pedig elhanyagolható.

Az emberek es hangyak teljesen máshogy működnek mentálisan nagyon sok más szempontbol.

Nem hiszem hogy realis összehasonlitas.

Az, hogy esetlgesen elönyt jelent, nem jelenti hogy nélkül nem lehet élni.

A tudományos megismeresnek is sok előnye es megis csak az ember hozott létre tudomanyt.

Vallás elönye olyasmi lehet, hogy legatimizál olyan közösségi szabalyokat amik javitjak a társadalmi stabilitaat.

Képes arra hogy a hordat valodi összetarto közössége tegye es lehetne sokmindent mondani.

A magam reszéről kicsit mesterseges es önkenyes kategorianak erzem, bizonyos hiedelem rendszerekre ráhuzni hogy "vallas" masokra meg nem.

Valamifele vilagnézete szúkségeszerűen lesz az embernek, a vallas funkciojat tőlti be

"Vallás elönye olyasmi lehet, hogy legatimizál olyan közösségi szabalyokat amik javitjak a társadalmi stabilitaat.

Képes arra hogy a hordat valodi összetarto közössége tegye es lehetne sokmindent mondani."

Ez igaz, csak figyelembe kell venni, hogy ugyanez az erő szembe fordítja a hordát a másik hordával, mert az éppen másik szellemlényben hisz, ezzel szükségtelen rombolást okozva. A vallás csak akkor javítja a társadalmi stabilitást, ha a "társadalom" fogalmát leszűkíted azokra, akik ugyanazt a vallást követik. Minden egyéb esetben a vallás konfliktust szül.

Visszatérve az evolúciós kérdésre: a hangyák valóban máshogy működnek szellemileg, mint az emberek, de például a gorillák nem annyira, és azokat sem lehet vallásosnak nevezni, mégis itt vannak. Tehát az evolúció szempontjából a vallás semleges: rengeteg faj, ide értve a főemlősöket és a korai előembereket is, vidáman elvan / elvolt nélküle. Továbbra sem látom, hogy az embereknél, és csakis az embereknél, előnyös volna a vallás, miközben minden egyéb fajnál láthatóan kihagyható.