Szerintetek is az űrben még nemjárt ember , de még a Holdon sem?

Szerintem járt az űrben ember (sőt, épp most is jár), de még a Holdon is.

1. A termoszférában olyan irgalmatlanul ritka a légkör, hogy gyakorlatilag semmilyen melegítő hatása nincs.

2. Az alsó részén igen. (Bár a felmelegedés leginkább a termoszféra alatt, 35-65 km magasan történik. És a 4-5 ezer °C egy csöppet túlzás.) Ezért szoktak hővédő pajzsot rakni az űrhajókra...

[link]

3. Mondjuk annál többet nagyon nem is kell. (Amúgy meg de, csak az elemek között ott van a gyémánt és még féltucatnyi fém, aminek magasabb 2500 °C-nál az olvadáspontja.)

4. Ismét: erre van a hővédő pajzs. ¯\_(ツ)_/¯

4: Azért kiváncsi lennék arra a csak 300 fokig működni képes vezetékre, amelyik egy kemencében vannak (pl. a sarki fazekaséban) és simán 1200 fokig tudja égetni a kerámiát. Egy porcelán égető kemence meg 1400 fokig.

Ugyanitt keresem a 300 fokig üzemképes vezetőt amelyik egy wolframszálas izzólámpában van és olyan 2700 fok környékén üzemel.

[link]

Valószínüleg az összes többi video a NASAtól SGI meg hasonló csodás modern dolgok, véletlen sem a valóság.

Szerintem ez a kérdés csak egy felesleges provokáció, mert 16 évesen már senki se lehet ennyire hülye!

:-(

5

Ó, azt csak hiszed.

Felnőtt emberek még abban is képesek hinni és terjeszteni az "igét", hogy Magyarország igazából csak egy amerikában bejegyzett cég, s minden itt élő igazából csak valami haszonállat hivatalosan.

Ehhez képest valamit csak simán letagadni (a Föld alakja, a Holdraszállás, stb) semmiség.

Különbség van a hő (hőmennyiség) és a hőmérséklet között.

A hőmérséklet nem minden. Tegyél bele egy 500 ˚C-os gombostűfejet egy liter vízbe. Nem fogja felforralni a vizet. Miért? Mert a gombostűnek nagyon kicsi a tömege a vízhez képest. Vagy vegyél egy volfrámszálas izzót. A szál hőmérséklete 2000–3000 ˚C. Az üvegnek ennél kisebb az olvadáspontja, és bár az üvegbúra forró lesz, de nem fog elolvadni, de rövidtávon – mondjuk pár másodperc – felmelegedni sem. Miért? Megint csak köze van ahhoz – egyéb más okok mellett –, hogy az üvegbúrának jóval nagyobb a tömege, mint az izzószálnak. Vagy vegyünk egy fordított példát. Ősszel mondjuk a medence vize 5˚C. Ha előveszel a hűtőből egy -20 ˚C-os jégkockát, és beledobod a medencébe, akkor nyilván nem várod azt, hogy a medence vize befagy. Megint csak azért, mert a jégkocka tömege kicsi a medence tömegéhez képest.

Ami itt releváns az a hőmennyiség, azaz az adott hőmérsékletű anyag által képviselt energia. Ugyan általános iskolai anyag, de felelevenítésül:

Q = c * m * ΔT

ahol „c” az anyag fajhője, „m” a tömege, ΔT a hőmérsékletkülönbség.

Ami itt lényeges, hogy a légkör sűrűsége a magassággal exponenciálisan csökken. Míg itt a tengerszint környékén a légkör sűrűsége 1,2 kg/m³, addig a termoszféra alsó rétegében már gyakorlatilag vákuum van, a termoszféra alsó rétegében – 85 km magasságban – is már csak 6,7*10⁻⁶ kg/m³, a felszíni sűrűségnek a majdnem a százötvenezred része. (A légköri nyomás itt 0,000 004 bar.) És ez exponenciálisan csökken felfele haladva.

Ezért is tudja ennyire felmelegíteni a termoszférában a napsugárzás a levegőt, mert egységnyi térfogaton ugyanaz az energia nagyon kis tömegben nyelődik el, így jóval nagyobb hőmérséklet különbséget fog eredményezni. De ez fordítva is igaz, mivel a magas hőmérséklethez egységnyi térfogaton nagyon kis tömeg társul, így nagy tömegű objektumon csak kis hőmérséklet változást fog okozni.

Hosszútávon persze beállna egy hőmérsékleti egyensúly, mivel a napsugárzás újra felmelegítené a légkört, de hosszútávon figyelembe kellene venni, hogy közben az űrhajó hősugárzás hőt veszít.

Még egy szempont: Ha egy izzó vasdarabot egy vödör vízbe teszel, akkor idővel kiegyenlítődik a hőmérséklet. De nem azonnal, a kiegyenlítődéshez idő kell. Az Apollo-11 nem napokon keresztül tartózkodott a termoszférában. (De ha napokig tartózkodott is volna, akkor is a hősugárzás és a kvázi majdnem vákuum miatt akkor sem melegedett volna fel 2000 ˚C-ra.)

Gyanítom, hogy melegedés szempontjából a bár jóval hidegebb, de sokkal sűrűbb sztratoszféra – a jóval nagyobb súrlódás miatt – sokkal komolyabb problémát jelent.

"Vagy vegyél egy volfrámszálas izzót. A szál hőmérséklete 2000–3000 ˚C. Az üvegnek ennél kisebb az olvadáspontja, és bár az üvegbúra forró lesz, de nem fog elolvadni, de rövidtávon – mondjuk pár másodperc – felmelegedni sem. Miért? Megint csak köze van ahhoz – egyéb más okok mellett –, hogy az üvegbúrának jóval nagyobb a tömege, mint az izzószálnak."

Nem túl lényeges, de itt nem a tömegkülönbség a legfontosabb. Az izzószál folyamatosan kapja az energiát ezért a hőkapacitása (és erre visszavezetve a tömege) nem lényeges. Azért nem olvasztja meg az üveget, mert kicsi az energiaáramlás az izzószál és az üveg között. (Alacsony gázsűrűség és alacsony abszorpció.) Míg az üveg és a környezet között nagyobb. Ha az izzószál érintkezne az üveggel akkor megolvasztaná. Annak ellenére, hogy kicsi a tömege.

Jó hosszú voltam egy kis semmiségért. :-)