A villam miert nem csap mindig bele a legmagasabb pontba?

Igen, arra megy, amerre szeretne, a szabad úton. Egy ilyen van neki. A töltéseknek térerejük van. Ezért a legközelebbi, vele leginkább ellentétes töltésű pontba vág bele. Ez lehet a szomszéd felhő, fa, föld, víz, és még sok más. De mindig az számít, az adott töltésű ponthoz mi a legnagyobb ellentétes térerő. Így szól a természet törvénye. És az adott töltésű felhő mást nem ismer.

Amúgy a villám nem egyéb, mint két pont közötti kisülés. Ha a két pont között a potenciálkülönbség (amit a távolság és a töltések nagysága határoz meg) nem ér el egy bizonyos értéket, nincs kisülés, nincs villám. Ha eléri, mindig van.

Mert a legmagasabb pontból KÖNNYEBBEN jön létre nagy térerő.

DE NEM KÖTELEZŐ, hogy pont ott legyen!

Az esernyőszabályt érdemes alkalmazni: ha a villámhárítóra ráteszel egy esernyőt, ami pont a földig ér, akkor alatta kb. biztonságban vagy, ha nincs nálad valami kiálló dolog.

"optimalis ut"

Ahol a legkisebb az ellenállás.

A levegő ugye kavarog, a vizes levegő jobban vezet, stb. stb. Ezért görbék a villámok.

A villám előkisülésekkel kezdődik, melyek szökellve közelednek, a szökellések között szünetekkel, a szökellések ahhoz képest nagyon rövidek (5-50 méter!), hogy általában milyen magasról indulnak.

Az előkisülés a legkevesebb hézagot tartalmazó elméletek szerint saját maga generálja maga előtt a nagy térerősséget, ami letöri a levegő elektromos szilárdságát, szóval az előkisülés sem néz le két kilométerről a tízemeletesre.

Pár éve itt egy villámhoz értő (CiluHS, de aztán ő is titkosította magát) úgy fogalmazott, hogy a villám rövidlátó.

Amikor az egyik előkisülés kb 20-50 méteren belül ér más potenciálon levő pontokhoz, azokból ellenkisülések indulnak ki, és amelyik találkozik az előkisüléssel, azon az úton megy felfelé a főkisülés.

Így aztán nyugodtan előfordulhat az a szakirodalomban általában említett eset, hogy van egy kissé széles utca, az utcán villamos jár, felsővezetékkel, az egyik oldalon ott a templom tornyos fele villámhárítóval, és a villám a zöldsávba ültetett fába csapott.

A villamoknam csak egy része csap bele földön álló objektumba vagy akár a puszta földbe.

Nagyon sok villám a levegőben cilkázik a felhők között.

A villámhárítóknál pedig nem csak az a lényeg, hogy magasabbra nyúlik, mint az épület, de az elektromos vezetőképesség, illetve a villámhárító alakja.

Hosszú rúd, hegyes véggel, és a csúcsnál kialakul egy fizikai hatás, az elektromos szél "húzza" a közeli villámot