Elmondaná nekem valamelyik meteorológus, aki szerint az OMSZ-nál szakmai munkát végeznek, hogy ez a két kép hogy egyeztethető össze?

Az időkép tudtommal az OMSZ adatait és előrejelzéseit használja, csak egy fancy interface sok kényelmi funkcióval. A tudományos teljesítmény az OMSZ-től jön. Már létező radarkép alapján értesítés küldése telefonra elég nagyképűen nevezhető meteorológiai előrejelzésnek. Persze ettől függetlenül én is őket használom, mert kényelmes.

Legalább tíz percet szánj rá kérlek, hogy kicsit utána jársz hogyan működik az időjárás előrejelzés, mi az a káosz a dinamikai rendszerekben. Felesleges minden ilyen esetben kiakadni, senkinek sem jó.

Néhány apróság!

Az időjárás egy sokparaméteres rendszer, amely nem kiszámítható pontosan. Sem a múltban, sem most, sem a jövőben. Ennek az az egyszerű oka, hogy egy adott időben és helyen lezajló időjárási jelenség annyi paraméterrel rendelkezik, ami nem mérhető. Sem most sem soha! Azonban egy modellben számos olyan paraméter van, amelynek kis változása nagy következménnyel jár, és számos paraméter nagy változása kis következményű.

Az időjárási jóslást éppen ezért a múltban s a jövőben, a világon mindenütt két módszer összedolgozásával határozzák meg. Egyfelől van egy sokéves statisztika, amelynek vizsgálatával stabil rendszereket lehet ezen belül kiszűrni. Például széljárásokat hely és idő függvényében, hőmérsékleteloszlásokat felszín függvényében és sok mást. Másfelől vannak szondák, amelyek adott pontokot folyamatosan mérnek sokféle adatot, és azok változására a statisztikák alapján szabályokat (függvényeket) lehet meghatározni. Így a globális rendszerek és a lokális mérések bonyolult összevetése határozza meg a későbbi időpontokban létrejövő állapotot.

Az matematikai eszközökkel kimutatható, miféle adatok miféle pontosságot képesek adni, így magától értetődő, hogy mondjuk 3 napos előrejelzésre azt mondják, példul 60%-os.

Azonban köztudott az is, hogy sokféle ok miatt jelentős éghajlatváltozásban élünk. Ennek következményeként a statisztikák trendjei nem igazak. Majd ha az időjárás ismét stabil lesz és ismét utána lesz egy 50-80 éves idősor, ismét lehet ezeke alapozni. Közben a fejlődés nagyobb pontosságú lokális mérést tett lehetővé, et azonban jelentősen rombolják váratlan események. Például az emberi tevékenység olyan mértékben változtatta meg a földfelszínt, hogy ettől drasztikus száljárási különbégek adódnak. Egy példa: még 30 évvel ezelőtt is, jó ha évtizedben egysze kaptunk mi a Kárpát medencében szaharai port. Mostanában évente rendszertelenül de többször, Norvégia is kap belőle. Az ok a széljárási folyosók gyengülése, új légköri alagutak bármikori kialakulása.

Az időjárási előrejelzés minősége kétségtelenül romlott, főleg a technikai fejlődéshez képest. Aki azonban ma, a média számtalan, időjárásváltozásra vonatkozó harsogása közepette azt reklamálja hatalmas önteltséggel, hogy konkrét helyre konkrét időben nem kap pontos előrejelzést akár több napra előre, az nagyon plasztikusan mutatja be minden hozzáértő (értelmesen gondolkodó) ember számára, hogy fogalma sincs, miről beszél! Talán ebből ered a mérhetetlen lesajnálás, hiszen fogalma sincs, mit is állít.

Valahol az sem normális, hogy a meteorológus szakmában minden tévedést rá lehet fogni a légkör kaotikus mivoltára és az előrejelzés nehézségeire.

Szerintem ez bizony gáz. Az egy dolog, hogy a fél országban be lett nézve az időjárási helyzet mindössze 9 órára előre. De ha ennyire megbízhatatlan az előrejelzés, akkor a biztonság kedvéért illett volna berakni egy zivatar ikont a holdacska mellé, hogy senkit ne érjen meglepetés. Mert így délben még azzal számolsz, hogy közel s távol száraz idő várható, ehhez képest este olyan vihar csapott le, hogy ihaj. 2006. augusztus 20. újratöltve.

Miért az normális, hogy olyanok osztják az észt a témában, akiknek halvány fogalmuk sincs, miként kell időjárást jósolni?

De tudod mit, jósolj te, kaotikus mivolt ide vagy oda. Aztán majd meglátjuk.

"De tudod mit, jósolj te, kaotikus mivolt ide vagy oda. Aztán majd meglátjuk."

Oké. Kérem az infrastruktúrát és a költségvetést.