Erről az idézetről mi a véleményetek? (Az elme gyilkosai c. könyvből)

Mert nem „hozzátenni” kell, hogy „tudományos tény” - hanem egy tudományos lapban kell megjelennie.

A szcientológusokkal nagyon vigyázz!

"A régi időkben, ha egy állítást Istentől vagy a szellemektől eredeztettek, az emberek vakon elhitték."

Itt kezdődik a ferdítés. Az emberek csak akkor hitték el az ilyen állítást, ha autentikus forrásból (biblia, pap, stb.) származott. Ha a szomszéd odament a gazdához, hogy Isten azt üzeni, hogy add nekem a terményed és még három aranyforintot, akkor a gazda vasvillával kergette el.

A tudomány állításaival is ez a helyzet. Megfelelő forrásnak kell az állítást közvetítenie. Amelyik rálát a tudományos világra. Arra a közösségre, ahol az állítások szoros logikai hálót alkotnak és minden állítást további kutatók ellenőriznek és reprodukálnak.

Ennek a közösségnek az állításai sokkal megbízhatóbbak, mint Duncan Shelley-é vagy a scientologiai egyházé.

> Az emberek tudják, hogy a reklámokban/politikában gyakran hazudnak nekik.

A konteókat szoktam a következő szempontok alapján vizsgálni. Ki lehet az elkövető? Mi a célja? Milyen érdeke fűződik a cél eléréséhez? Milyen eszközt használ a célja eléréséhez? Van-e lehetősége élni ezzel az eszközzel? Az eszköz alkalmas-e arra, hogy elérje a kívánt célt? Van-e sokkal egyszerűbb és/vagy hatékonyabb alternatív eszköz az adott cél eléréséhez? Hány embert kell beavatni az adott összeesküvésbe, hogy kivitelezhető legyen? Hogyan lehet elérni, hogy ők mind hallgassanak, senki ne leplezze le az összeesküvést némi pénz vagy hírnév reményében?

A politikában vagy a reklámokban szépen sorra meg lehet felelni ezekre a kérdésekre. Az elkövető ismert, a cél ismert, az érdek ismert, az eszköz ismert stb. stb…

Ha a tudomány egészére gondoljuk végig mindezt, akkor hamar ellentmondásokban, abszurditásokba ütközünk.

> Ám az emberek gondolkodás nélkül, vakon elhisznek mindent, amit úgy adnak elı, hogy „tudományos tény”.

Attól függ, hogy az emberek ismerik-e, alkalmazzák-e a forráskritikát. Mert a tudomány egészére ha nem is, de az áltudomány művelői, mindenféle kuruzslók kihasználják azt, hogy ha nem is mindenki, de vannak, akikkel el tudják hitetni, hogy valóban tudományos tényről beszélnek.

> A régi idıkben, ha egy állítást Istentıl vagy a szellemektıl eredeztettek, az emberek vakon elhitték.

Ahogy utaltak rá, ez nincs így. A kulcs minden esetben az, hogy aki az adott dolgot állítja, az hiteles-e a befogadó fél számára. A tudományban sincs ez máshogy, csak amíg egy vallási, szellemi vezető hitelességének nincs objektív mércéje, és az állításait nem nagyon lehet igazolni, addig a tudományosságnak vannak objektív kritériumai, és mivel a tudományok a természet összefüggéseit kutatják, a természet megfigyelésével (elviekben) utána lehet járni, hogy az állítás helytálló-e vagy sem. (Azért elvileg, mert bizonyos megfigyeléseket nem lehet reprodukálni, mert pl. nincs otthon CERN méretű részecskegyorsítód.)

> Az emberek nem tudják, hogy néha az is hazugság, amihez hozzáteszik, hogy „tudományos tény”.

Itt megint az a kérdés, hogy valódi tudományról beszélünk-e vagy valami kuruzslásról. Ez utóbbiról szerintem az emberek nem elhanyagolható része tudja, hogy létezik, tudja, hogy messziről jött ember, azt mond, amit akar, nem attól lesz valami ténylegesen „tudományos tény”, hogy valaki kimondja vagy leírja ezt a két szót.

A valódi tudományról is tudják azok, akik ha csak műkedvelőként foglalkoznak vele néhanap, hogy nincsenek tények. A tudományban megfigyelések, mérések, kísérleti eredmények, következtetések vannak, a tény szót nem igazán mondja ki egy tudós, még akkor sem, ha laikusokal próbál valamit leegyszerűsítve megértetni.

Szóval ja, nincsenek tudományos tények. Ellenőrzött és működőképesnek tűnő modelljeink vannak arra, hogy hogyan is működik a világunk, de ez nem feltétlenül maga a végső igazság, így aligha lehet ténynek nevezni. A tudomány történetében jó párszor előfordult, hogy kiderült, hogy az addigi modellünk csak bizonyos keretek között vagy bizonyos fokig helyesek, a valóságot egy komplexebb, átfogóbb, alkalmasint teljesen más szemléletű modell jobban képes megközelíteni.

"A tudomány NERD-izmus is ugyanolyan kártékony, mint a vallás ópiuma."

Hamis dolog a tudományt és a vallást megpróbálni ilyen módon egy szintre hozni. A tudomány teremtette meg a lehetőséget, hogy itt kommenteljünk vagy pl. hogy legyen állandó melegvíz a fürdőszobában. Ahogy a biblia is írja: Gyümölcseiről ismeritek meg a jó fát.

"Vakon hinni egy a hatalom által megvásárolt ál akadémiában"

A tudomány állításainak nincs köze az Akadémiához (MTA). Az csak egy vízfej a magyar tudomány nyakán. Az eredmények kutatóktól, kutatásból származnak és ellenőrzött tudományos közleményekből ismerjük meg őket.

#6 > Vakon hinni egy a hatalom által megvásárolt ál akadémiában

Az Akadémiában van jelenleg 347 akadémikus, az MTA rendes vagy levelező tagja. Már őket megvásárolni is komoly, nehezen kivitelezhető feladat lenne, de nem ők alkotják a tudományt, van pl. egy 15 000 fős köztestület is, olyan tudósokból, akik szintén kutatnak, publikálnak, stb… Ezen túl vannak, akik szintén kutatnak, publikálnak, de nem akarnak a köztestület tagjává válni. Vannak továbbá olyan szakemberek, akik ugyan szűk értelemben vett kutatást nem végeznek, de erősen alkalmazzák a tudomány összefüggéseit, mondjuk valaki egy bicikligyártó cégnél keres az acélnál erősebb, könnyebb, olcsóbb anyagot. Mennyibe kerül tízezrek, százezrek „megvásárlása”? A kivitelezésről már nem is beszéljünk, mert ezt valakinek működtetni, koordinálni kell, ami további emberek beavatását, és a hallgatásuk megvásárlását igényelné.

De ez még csak Magyarország. Hány tudós van a világon? Milliók? Tízmilliók? Inkább ez utóbbi.

És van egy hatalom, ami összerak egy alternatív valóságot, a maga komplexitásában, úgy, hogy az az adott tudományágban sem fut gyökeres ellentmondásokba, de a különböző tudományok között átjárva is konzisztens. Van 150–200 teljesen más kultúrájú, világnézetű ország, teljesen más államformával, teljesen más ideológiájú hatalommal, ezek egymással szembeni komoly konfliktusával, de valahogy ennek a 150–200 országnak a sokmillió tudósa ugyanazt az egységes, gyökeres önellentmondásoktól mentes alternatív valóságot állítja.

És ez évszázadok óta tart így, anélkül, hogy lett volna valaki, aki akár a neve elhallgatását kérve, akár hírnévre vágyva, akár némi extra pénz reményében, vagy akár az igazságérzete, lelkiismerete által diktálva, akár véletlenül, akaratlanul döntő bizonyítékokkal leleplezte volna ezt az összeesküvést.

És mindezt miért is? Volt a világon olyan hatalom, ami komplett népcsoportokat irtott ki. Volt, ami milliókat küldött az éhhalálba. Volt, ami milliókat nyomott el, tartott mélyszegénységben hosszú ideig és jó hatékonysággal. Akkor mire lenne jó mindez a bonyolult herce-hurca a tudomány feltételezett manipulására? Mi a cél? Kinek és pontosan milyen érdeket is szolgál ez? És miért ez az adott érdek szempontjából a legjobb, leghatásosabb, legegyszerűbb eszköz?

A tudománytagadókat egyszerűen csak ki kéne zárni a tudományos vívmányokból.

Kivéve persze a homeopátiát, az örökmozgót és a vízautót, mert ezek nem tudományosak. Ezeket tetszés szerint használhatnák, de például az internetet, a számítógépet vagy a gyógyszereket soha.