Forgó folyadékban miért mennek középre a víznél nagyobb fajsúlyú szemcsék?
#9
"Majd csinálok egy kisérletet, olyan szemcsékkel, amik a vízzel azonos fajsúlyúak. Apró cérnaszál-darabokra gondoltam. Azok láthatóvá fogják tenni a tórusz alakú mozgást."
Elvégeztem a kisérletet. Félig megszáradt és nedves kávézacc keverékét tettem hideg vízbe. Így lettek a felszínen úszó, a vízben lebegő és a fenékre süllyedő részecskék is.
Egyértelműen kiderült, hogy NINCS TÓRUSZ ALAKÚ ÁRAMLÁS. Az oldalfalak mentén a lebegő részecskék nem mennek lefelé, középen nem jönnek felfelé és a felszínen nincs kifelé tartó mozgás.
A legjobban megfigyelhető mozgás az, hogy a víz forgását megindítva és magára hagyva a fenéken levő nehéz részecskék középre mozognak.
Új megfigyelés, hogy ha a vizet az ednnyel együtt forgatom meg, akkor a fenéken a nehéz részecskék szétfutnak a szélre, ahogy a centripetális "erő" alapján elvárnánk. De ha megállítom az edényt, akkor megindulnak befelé.
Egyértelmű, hogy a befelé mozgás akkor lép fel, amikor a fenék a víz körforgását lassítja.
Kérdező - látom megtaláltad a témát a nagydoktoridhoz. Már csak szponzort kell találnod, aki biztosítja a probléma korrekt kutatásához elengedhetetlen sok millió eurós laborfelszerelést!
:-)
Ha olyasmivel találkozom, amit
- nem értek
- vagy látszólag ellentmond a természeti törvényeknek,
elgondolkozom rajta.
#14 - jéé - köszi!
Ezek szerint én (2. és 3.) lényegében megoldottam egy Einstein kategóriás problémát csak úgy, hogy élet-unottan gyakoriztam. Esküszöm, hogy előtte sose futottam még bele ebbe az áramlásmechanikai problémába!
:-D
#14
Köszi a linkeket. A tea leaf paradox-ra rákeresve úgy tűnik, hogy az internet véleménye egységes abban, hogy egy másodlagos tórusz áramlás alakul ki. Sőt a wikipédia cikkben nagy nevekre is hivatkoznak. Bár az nem biztos (nem olvastam az eredeti cikkeket), hogy pl. Einstein pont erre az elrendezésre fogalmazta meg az állítását a folyóágyak eróziójával kapcsolatban.
Az én bajom ezzel csak annyi, hogy nem látom ezt a tórusz áramlást.
Intermezzó:
"Virág elvtárs: Ezeken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink igazságához?!" Bacsó Péter: A tanu. :-)
Intermezzó vége.
Amit én látok:
- a lebegő részecskék alapján nincs folyamatos leszálló mozgás a külső falnál
- középen nem szállnak felfelé a lebegő részecskék
- a felszínen úszó levelek nem mozognak kifelé
Pl. ebben a videoban jól megfigyelhető a fenti 3 állítás. A halványvörös valamik a lebegő anyagok. A lassuló keringés és a tealevelek csoportosulása a fenéken kb. a video közepén kezdődik:
https://www.youtube.com/watch?v=dGAFxs63SlE
folyt. köv.
"Most akkor döntsük már el, hogy forró teáról van szó vagy a fenti videóról, ahol feltehetőleg nem forró a folyadék!"
Ez kiderült az eddigi kommentjeimből. A hatás jelen van a hűlőfélben levő teában (#8) és hideg vízben is (#11).
Mindkét esetben középre húzódnak a fenéken levő szemcsék.
Próbáltam olyan -erőhatásokon alapuló- magyarázatot kigondolni, ami jobban egybevág a látottakkal, mint a tórusz alakú áramlás. Nem sikerült.
Viszont a neten találtam egyet:
https://www.youtube.com/watch?v=WcJypAj_AZk
Az a lényege, hogy a forgó folyadékban egy olyan nyomásgradiens alakul ki, ami a középpont felé ható erőként éppen kiegyensúlyozza a centripetális "erőt". Amikor a forgás az alsó rétegben -az edénnyel való surlódás miatt- lassul, akkor a centripetális "erő" csökken. Ezáltal a nyomásgradiens egy része kiegyensúlyozatlan marad és a folyadékra ható erővektorok összege befelé mutat.
Ez jobban egybevág azzal, amit látok: hogy az események az alsó rétegben történnek és nincs tórusz alakú, körkörös áramlás.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!