Mi történik egy emberrel akkor, ha a DNS molekulája elszakad a sejtmagban?

Hülye magyarázatot olvastál.

Amúgy a sérülésekre léteznek javító mechanizmusok a sejtben.

A dns meg inkább el van csomagolva, mint a nagykabát nyáron, de a póló azért kéznél van. Ami át kell íródjon, az a rész mindig ki van csomagolva.

Kivéve a költözést(=sejtosztódás)

Kérdező amit kérdezel az naponta több 100* bekövetkezik minden emberben a természetes háttérsugárzás részeként.

Hiszen minden sejtünkben 46 ilyen különálló és védelmi céllal összecsomagolt DNS van.

* Nem minegy hogy 1 szál sérül vagy mindkettő.

- Ha csak egy szál sérül azt a javító mechanizmusok azonnal és legtöbbször hiba nélkül tudják javítani. ( Mivel a két szál egymás tükörképei. )

- Ha teljes törés vagy szakadás áll be, mert mindkét szál megsérül akkor meg jó eséllyel bekapcsol a sejt öngyilkossági folyamata.

Elpusztítja önmagát a sejt.

* Nem mindegy mekkora a sérülés.

- Egy gén 3 "betűből" áll ha csak egy betű esik ki az is jól javítható.

- Ha több betű vagy több gén esik ki, vagy ki tudja találni a szervezet ( a másik szálból ) mi volt ott vagy nem. Ha nem akkor syint;n 0npusyt\t's lesy a vége.

* Nem mindegy hol sérül.

- A kromoszómális DNS végén telomer lánc van ami nem tartalmaz létfontosságú információt. Hibás javítás esetén sem okoz gondot.

- Szintén rengeteg az olyan szakasz ami inaktív gént takar. Szintén nincs gond hibás javításnál sem. ( Örökíthető hiba is csak akkor lehet belőle ha ivarsejt létrehozó szerv sejtje sérült. )

- Ha magát a hibajavító mechanizmust és vagy az önpusztító mechanizmust éri sérülés és az hibásan vagy sehogy nem javítódik ki és vagy nem is pusztítja el magát na ott már lehet gond.

Az ilyen esetekben a sejt életben marad és bár burjánzani nem kezd. Az immunrendszer esetleg felismerheti mint hibás sejtet és elpusztíthatja. Vagy csak ott marad és hosszú idő alatt lesz belőle egy kis jóindulatú csomócska. ( Ebből is nagyon sok van mindenkiben, ahogy öregszik egyre több. Észre sem vehető a legtöbb esetben.

- És itt jön képbe ha egy már önjavító vagy önpusztító felszereltség nélküli sejtcsomót ér újabb sérülés. Amit az immunrendszer sem pusztított el.

És pont a sejtosztódást befolyásoló rászán kell sérülnie. Na az már rák. De ez még mindíg lehet jó vagy rossz indulatú. Szaporodási sebességéből és egyéb paramétereiből adódóan.

A rosszindulatúhoz kb 3 komoly javíthatatlan sérülés kell ami nem vezet önpusztításhoz, és az immunrendszer sem támadja meg.

// És itt lehetne kalkulálgatni minderre milyen kicsi is az esély. Mennyi soha észre nem vett hasonló sérülés kell hogy történjen hozzá! Mennyi nem jön létre. Kb egy negatív lottó 5 -ös akinek mégis lesz... //

"Mi történik egy emberrel akkor, ha a DNS molekulája elszakad a sejtmagban?"

Általában semmi. Ha a sejt ki tudja javítani a DNS-ét, akkor legtöbbször nincs gond. Igaz, ha a javítás során nem pont az eredeti DNS-t sikerül visszaállítani, az mutációt okoz, ami vezethet rák kialakulásához (ahogy előttem is írták), akkor van gond. Ha nem sikerül kijavítani a DNS törést, akkor a sejt elpusztul (apoptózissal). Ha nem jár túl sok sejt így, akkor általában ez nem jelent különösebb gondot. (Nyilván egy komoly sugárterhelés esete más kérdés.)

"Illetve mi történik akkor, ha szakadt DNS-t ad tovább a megtermékenyítéskor valaki?"

Nehezen tudom elképzelni, hogy ha a megtermékenyítésben részt vevő embrióban kétszálú DNS törés van, az életképes utódot eredményezne. Talán ha valahogy mégis ki tudja javítani a sejt a törést, ennek nem tudom, mennyi az esélye, de nem hiszem, hogy túl nagy.

#1

"Hülye magyarázatot olvastál."

Pedig én is úgy tudom, hogy a tömörebb kromatinállományban (pl. heterokromatin) levő DNS védettebb a károsító hatásokkal szemben. (Cserébe a javító enzimek számára is kevésbé hozzáférhető.)

[link]

[link]

Abban egyet értünk, hogy a DNS hibajavítás is nagyon fontos az ilyen hibák ellátásában.

#2

"Kérdező amit kérdezel az naponta több 100* bekövetkezik"

Én kétszálú DNS törésre napi 10-50 db-os adatot találtam - igaz, viszonylag régi forrásra hivatkozva. (Az egyszálú DNS törésre nem találtam adatot, azokkal valószínűleg megvan a napi többszáz, lehet, hogy több is.)

"DNA DSBs occur in any given cell in the order of 10 to 50 per cell per day, depending on cell cycle and tissue"

[link]

"- Ha teljes törés vagy szakadás áll be, mert mindkét szál megsérül akkor meg jó eséllyel bekapcsol a sejt öngyilkossági folyamata.

Elpusztítja önmagát a sejt."

Azért elsőkörben itt is megpróbálja a DNS-ét kijavítani a sejt! Csak ha nem sikerül, akkor következik be apoptózis.

[link]

"- Egy gén 3 "betűből" áll ha csak egy betű esik ki az is jól javítható."

Nem, egy kodon áll három "betűből" (bázisból/nukleotidból). Egy gén sokkal többől.

Az meg, hogy egy bázis kiesés mennyire javítható, sok mindentől függ.

"A kromoszómális DNS végén telomer lánc van ami nem tartalmaz létfontosságú információt. Hibás javítás esetén sem okoz gondot."

Ha a telomer szekvencia jelentősen megváltozik, akkor elég komoly gondot jelenthet, mert a sejt kétszálú DNS törésként érzékeli, és megpróbálja a kromoszómákat összekötni egymással. (De kicsi eltérés valószínűleg tényleg nem okoz semmi gondot.)

"- Szintén rengeteg az olyan szakasz ami inaktív gént takar. Szintén nincs gond hibás javításnál sem."

Kivéve akkor, ha a javítás az adott szakasz aktiválódását eredményezi. Az okozhat gondot.

"És pont a sejtosztódást befolyásoló rászán kell sérülnie. Na az már rák. De ez még mindíg lehet jó vagy rossz indulatú."

Ráknak a rosszindulatú daganatos betegségeket szokták hívni.

"Szaporodási sebességéből és egyéb paramétereiből adódóan."

Az, hogy egy daganat jó- vagy rosszindulatú, attól függ, képez-e áttétet. Én nem tudok róla, hogy ez közvetlen összefüggésbe lenne a szaporodási sebességgel, de nem is vagyok túl nagy szakértő a témában, szóval lehet, hogy csak én vagyok tájékozatlan.

#6 alapvetően jó amit írsz csak nagyon speciális eseteket hozol fel, ahol valóban lehet kicsit más. Én megpróbáltam úgy nagy általánoságban írni róla.

Valóban daganat a helyes kifejezés az ilyen sejtburjánzásokra, és a rosszindulató verzió a rák. Ebben én is rosszul fogalmaztam.

"Én nem tudok róla, hogy ez közvetlen összefüggésbe lenne a szaporodási sebességgel"

Ó dehogynem. Minél elvetemültebben osztódó az adott sejt annál könnyebben tud áttétet képezni, pl vágásakor ( műtétkor ) elszabadulni belőle néhány és annál könnyebben tud életben maradni is sodródása közben, ha tud osztódni vagy épp egy frissen osztódott sejt az. Sőt ha eközben is osztódik akkor lesz csak igazán sok áttét. Sok helyen megtapadhatnak amik leszakadtak és ott továbbra is gyors osztódással szaporodnak.

Én sem vagyok orvos vagy biológus de ez logikus összefüggés hogy a nagyon lassan osztodót könnyebb minden módszerrel kicsinálni is és sokkal kisebb is az áttétesedés kockázata.

Vagy ha mégis áttétesedik csak nagyon sokára sokkal később fog kiderülni ha kontroll alatt marad az illető. Mert ami elszabadult és letapadt valahol az is lassan növekszik.

Kivéve egy esetet. Ha újabb hiba vagy mutáció következik be és mondjuk áttét képződés közben. Akkor már két különböző daganattal vagy rákkal küzd az illető és mindegyik több helyen is előfordul benne. Na az ilyen esetben az orvos is azt mondja nincs mit tenni.

#7

"alapvetően jó amit írsz csak nagyon speciális eseteket hozol fel, ahol valóban lehet kicsit más."

Hol hoztam fel speciális eseteket?

"Ó dehogynem."

Erre esetleg forrást is tudsz hozni?

" Minél elvetemültebben osztódó az adott sejt annál könnyebben tud áttétet képezni"

Azt nem kétlem. De én nem is állítottam ezzel ellenkezőt. Azt állítottam, hogy egyáltalán tud-e áttétet képezni, az nem tudok róla, hogy összefüggésbe lenne azzal, hogy milyen gyorsan osztódik. (Jó, valamennyire nyilván van, ha nem osztódna, tuti nem képezne áttétet, de hát tumorsejtekről beszélünk.) Pont azért gondolom többek között, hogy nincs közvetlen összefüggés az áttétképzésre való képesség és a osztódás sebessége között, mert nagyon különböző agresszivitású rákok vannak, de (definíció szerint) mind tud áttétet képezni. Azt nyilván nem kétlem, hogy a gyorsabban osztódó ráksejtek agresszívabbak.

És jóindulatú daganatok is elég szépen meg tudnak nőni, gondolom ott sincs gond az osztódóképességgel.

Te magad hozod példának a műtéti hibát, hát ott nem a tumorsejtek osztódóképessége változik.

"Én sem vagyok orvos vagy biológus"

Orvos én sem.

"Vagy ha mégis áttétesedik csak nagyon sokára sokkal később fog kiderülni ha kontroll alatt marad az illető. Mert ami elszabadult és letapadt valahol az is lassan növekszik."

Nem az volt a kérdés, hogy milyen gyorsan képez áttétet. Hanem hogy képez-e, vagy egyáltalán nem.

"Kivéve egy esetet. Ha újabb hiba vagy mutáció következik be és mondjuk áttét képződés közben. Akkor már két különböző daganattal vagy rákkal küzd az illető és mindegyik több helyen is előfordul benne. Na az ilyen esetben az orvos is azt mondja nincs mit tenni."

A tumorsejtekben nagyon gyakran következnek be mutációk (mivel sem a hibajavítás, sem az apoptózis nem működik megfelelően). Elég rossz onkológus volna, aki pusztán ennyi miatt azt mondaná, hogy nincs mit tenni...