Az embrió miért megy át minden evolúciós fázison?

A dolgok kialakításánál kétféle módszer lehetséges - a lentről felfelé és a fentről lefelé.

Egy autót fentről lefelé terveznek meg a kimagasló intelligenciájú organizmusok. A biológiai lények teste viszont evolúciósan alakul ki, mely generációról generációra komplexebb lesz - mert nincs "teremtő isten" - ahogy azt a bibliában hazudják.

Biológiai vonalon még nem volt lehetőség az összetettebb fentről lefelé szaporodás kialakulására, de a már kialakult emberi kultúra meghozta ezt az áttörést a céltudatos tervezési és sorozatgyártási technológiák létrehozásával.

#3

Nem a kopolytúból fejlődött ki a tüdő. Az úszóhólyaggal homológ szerv.

"attól még fejlődhetne egyből tüdővé is"

Hogyne, fejlődhetne.

Nem a kopoltyúból fejlődött ki, hanem az úszóhólyagból.

Ráadásul nem tervezett folyamat.

Az evolúció csak mutációkkal tud dolgozni, azok meg véletlenszerűek.

Az úszóhólyag már korlátozott mértékben eleve alkalmas a légzésre. Egyes halak már tudják használni. Létezik olyan fajtája is, ahol már van összeköttetés a külvilággal.

Annak az esélye, hogy az úszóhólyag TOVÁBB fejődik, és JOBBAN lehet vele lélegezni - SOKKAL NAGYOBB, mint az, hogy egyszer csak megjelenik egy új szerv, amelyik jobb, mint az úszóhólyag (és mellékesen az úszóhólyagnak is el kellene tűnnie közben).

A kérdésben felvázolt gondolat szinte azonos Ernst Haeckel 1860-as évekre datálható "biogenetikai alaptörvényével", ami a maga idejében nagy hatású gondolat volt, de mára nagyrészt meghaladottá vált. Pontosabban: Haeckel több pontos részmegfigyelést tett, amelyek azonban nem kapcsolhatók össze az általa javasolt, kivételt nem tűrő alaptörvénnyé. A téma részletesebb tudományos kifejtése pl. itt olvasható magyar nyelven:

[link]

[link]

Az evolució csak kis változásokkal tud dolgozni. Vagyis egy olyan mesteremberhez hasonló, aki mondjuk elkészít szánkót kiegészíti kerekekkel, lovakat fog elé, motort rak bele, utána szárnyakat rak rá és kész a repülő.

Amikor a további repülőket legyártja, csak ezt az elraktározott eljárást tudja követni. Legfeljebb egy kicsit elnagyolja a közbenső lépéseket. Ez az "elnagyolás" is kis változásokat jelent, tehát megvalósítható.

De nem tudja a kiindulási anyagokat rögtön végtermékké alakítani. Mert egy ilyen új eljárás kidolgozása "millónyi" egyidejű változtatást jelentene a régi terven.

Ahogy írták már az embrió legfeljebb csak nagyolva ismétli meg a teljes törzsfejlődést, persze annak működéséből adódóan az ősök milyensége nyomot hagy az utódokban. Inkább arról van szó ,hogy minden generáció az előző “tervrajzát” követve fejlődik ki. Az embriók sokkal inkább egymásra hasonlítanak mintsem egy korábbi (kifejlett) ősükre. Minél közelebb van két faj annál később kezdenek különbözni az embriók és fordítva. Azt hiszem ez is valamennyire alkalmas arra ,hogy belőjék kb mikor válhatott ketté két faj fejlődési vonala, de ebben nem vagyok biztos.

Szóval Haeckel-nek nem volt úgy igaza ahogy gondolta, de minden esetre érdekes dolgot figyelt meg.

Én is gondolkodtam ezen az embrió dolgon.

Tehát a tervnek meg kell ismételni a teljes fejlődési folyamatot. Csak kis lépésekben egyszerűsíthet. Ebbe belefér az, hogy gyártás kis darabonként addig hagyja ki a két lényegesen eltérő "termék" között a gyártási lépéseket. Addig, amig egy szerv olyan kezdetleges változatához jut, amiből egy másik szerv fejlődött ki.

És mondhatjuk, hogy az alig kifejlődött szervek halmaza egy embrióra hasonlít.