Miben más az óriás és kicsiny világ?

Alapvetően a gömb az energetikailag legkedvezőbb alakzat, az jelenti a legkisebb potenciálos energiát. Pl bolygók esetében a bolygót alkotó anyag átlagos gravitációs helyzeti energiája ez esetben lesz a legkisebb.

Részecskék esetében - főleg elemi részecskéknél! - az, hogy hogyan is néznek ki, egy nem jól megfogható valami, nem kis szilárd billiárdgolyók, szép, jól megfogható kerek alakkal. Összetettebb részecskék - pl atomok - esetében is necces ezt mondani, mert ott is valami elkent valószínűség-massza az elektronfelhő alakja, ráadásul az is mindenféle alakzatot felvesz, mellékkvantumszámtól függően.

Az égitestek azért gömb alakúak, mert a legerősebb hatás, ami formálja őket, a saját gravitációjuk. És ha volt egy képlékenyebb állapotuk az idők folyamán, akkor ez a hatás érvényesülni tudott.

Az atomokat csak azok ábrázolják gömb alakúnak, akik keveset tudnak a belső szerkezetükről vagy nem akarnak belemenni a részletekbe. A gömb a legyszerűbb forma.

De az atomok külső elektronhéjának "alakja" általában nem gömb.

Legyszerűsítve, sematikusan: [link]

Fentiek messzemenő támogatása mellett, a növény és állat élőlény, tehát alapvetően más igényeknek és feltételeknek tesz eleget. A növény például jellemzően fényigényes, és ennek megfelelően ugyanaz a növény egy sötét szobában, ahol eg pontról (pl. kis ablakból) érkezik a fény, arrafelé fog megnyúlni, minden levele arra fordul. Az állat például élelemszerzéshez eléggé nehézkes lenne gömb alakban. Mindegyik a saját igényeihez alakul hozzá.

Összességében ugyanez igaz az égitestekre is, ha az "igényt" kellően általánosítod.