A halaknak miért van hatalmas ivarszervük a testméretükhöz képest?

Akkor kifejtem: a víz eléggé mozgó, örvényekkel telo zavaros valami (folyók), de a nyugodt víz is mozog. Ök nem tudnak elhelyezkedni a korall ágyban és nyugodtan szeretkezni, hanem úgy hirtelenjében kell csinálni mozgás közben - már csak a ragadozók miatt is.

Szóval cserébe mozgás közben is betudja csempészni neki, akkor is amikor nem egymás arcában vannak.

Kérdező - teknőspéniszt már láttál?

Az ejakulátum mennyiségét is láttad?

Ha utánanézel ennek a témának, akkor azonnal elfelejted ezt a halherés dolgot!

:-D

Kólauborkával tulajdonképpen nem írt hülyeséget, csak gondolom félreérthette a kérdést. Igen, a külső megtermékenyítést alkalmazó fajoknál a sperma nagyja nem hasznosul (jó, gyakorlatilag szinte egyik fajnál sem hasznosul mindegyik kis ivarsejtecske, de a halaknál ugye a víz alapból elmossa a nagyját), szóval van értelme ,hogy akkora heréik vannak amekkora csak lehet. Nyilván evolúciós értelemben értelmes keretek között.

Viszont nem minden hal külső megtermékenyítésű. Például az elevenszülő fajoknak s most olyan díszhalakra gondolok mint xifó, molly, guppi stb, a farok alatti úszójuk módosult (gonopódium) s azzal folyamatosan bökik a nőstényeket.

A cápák még érdekesebbek. Sok fajnak 2 “pénisze” is van (nem tudom hány kivétel lehet, ha van egyáltalán). Ráharapnak a nőstény oldalára s úgy behelyezik. 2 hasznos mert nem tudni milyen pozícióban sikerül elkapni s így mehet bármelyik oldalról. Mondjuk mi sem csinálnánk sokkal másképp ha karok nélkül kellene a víz alatt csinálni 😅

A here nagysága a faj szaporodási módjától függ.

Ahogy az előbb is írták.

Pl: a majmok (tudom szárazföldön élnek és belső megtermékenyítés) közül a háremet tartó gorillafiúknak a testméretükhöz képest kisebb a heréje, mint a csapatokban élő páviánoknak, csimpánzoknak. A csimpánzfiúknak készen kell állni arra, hogy képesek legyen mindegyik ivarzó nőstényt megtermékenyíteni a csapaton belül.