A Titanic hogy van még többé-kevésbé egyben a hatalmas nyomás alatt?

"A Titanic hogy van még többé-kevésbé egyben a hatalmas nyomás alatt?"

Úgy, hogy "kilyukadt" és belefolyt a víz. A lemezeket kívülről és belülről uagyanakkor nyomás éri. Ezért nem hajolnak meg és a Titanic nem lapul ki.

Ha minden irányból jön, akkor a szilárd testek és a folyadékok hatalmas nyomást bírnak jelentős térfogatváltozás nélkül. Ahogy az általános iskolában mondják fizika és kémia órán - "összenyomhatatlanok".

Nem a nyomás, hanem a nyomás különbség számít ilyen szempontból igazán. Mivel a roncs meg van telve vízzel, ezért a külseje és belseje közt nincs nyomáskülönbség, nincs mi összenyomja.

Egy tengeralattjáró esetén a belsejében légköri kb 1 bar nyomás van, míg kívül óriási, ott ezért hatnak hatalmas erők a hajótestre.

A mélytengeri állatok lényegében egy nagy zsák vízből állnak és olyan a gázcseréjük ami ott működik.

Van az a ronda hal aminek nem jut eszembe a neve, úgy néz ki mintha valami nagy felpuffadt arcú ember lenne, talán már láttad a neten. Na az csak akkor ronda felhozzák, mert neki a mi nyomásunk túl kicsi és így felpüffed.

Na hát mi meg akkor halunk meg, ha lemegyünk. Amúgy két egymástól eltérő problémánk lesz odalent.

Az egyik az, hogy ugyan nem roppan össze a testünk (vagyis nem azonnal), de a ránk nehezedő nyomás megváltoztatja a légcserét, és a levegőben levő nitrogént belenyomja a vérbe. (Normálisan nem oldódik.) Ez keszonbetegséget okoz, ha túl gyorsan jövünk fel, mert a nitrogén hirtelen elveszti az oldódást és buborékok formájában távozik.

A következő probléma az ennél mélyebben történik, a bennünk levő légüregek összeroppannak. Tüdő, arcüreg, belső fül.

#4 jól leírta #3 kérdésre a lényeget. Az anyagoknak van egy térfogati rugalmassági modulusuk, ami megmondja, százalékosan mennyivel csökken térfogatuk egységnyi nyomás hatására. Gázoknál ez sok nagyságrenddel nagyobb, mint folyadékoknál és szilárd anyagoknál. Hidrosztatikus feszültségi állapotban, amikor mindenfelől ugyanaz a nyomás hat, emelkedéskor-süllyedéskor a nyomásváltozás óriási lehet, mégsem okoz nagy térfogatváltozást, ezzel együtt jelentős elmozdulást a mélytengeri élőlényekben, mert alapvetően nincs bennük levegő vagy más gáz. Ha a kapcsolódó alkotóelemek közt a kikényszerített elmozdulás minimális, ott a fellépő nyíróerő se lesz nagy, márpedig a nyíróerőnek van húzóerő komponense, és a húzóerő tud elszakítani szilárd anyagokat.

Egyébként mindez az emelkedés-süllyedésre áll fenn.

Ha egy hal eleve folytonosan nagy nyomás alatt él, akkor ez bármekkora lehet, szervezete ehhez alkalmazkodva épül fel, nem jön létre semmi nyíróerő. Ahogy te sem veszed észre, hogy a légóceán nem is kis nyomást gyakorol rád, mert szilárd anyagaid ezalatt a nyomás alatt nőttek oda, ahol vannak, nincs bennük külön emiatt nyírófeszültség. Egyébként a légköri nyomás olyan kicsi, hogy ha teljes testeddel részleges vákuumba mész, előbb lesz bajod az oxigénhiánytól, mint a benned az eltérő köbös rugalmassági modulusok okán fellépő belső feszültségektől.

Amúgy meg a mélytengeri halakban is van gáz, pl. bélgáz. De ez is eleve állandó összenyomott állapotban van jelen. Ha hirtelen felhoznánk őket, ez a gáz, ha nem távozik belőlük a végbélen át, szétveti őket.

Másrészt az ő testfolyadékukban is vannak a nyomás alatt oldott gázok. Ha gyorsan csökken a nyomás, náluk is felléphet a keszonbetegség.