A Titanic hogy van még többé-kevésbé egyben a hatalmas nyomás alatt?

"de nyomás nem csak felülről 400 bar? oldalról, alulról hogy lesz ugyanakkora a nyomás?"

Minden irányból kb. ugyanannyi. Ha van a vízben egy üreges test, akkor a víz minden irányból be akar hatolni. Ha ez az alul levő víznek sikerülne, akkor helyet adna a tenger felszínéig vezető vízoszlopnak. Az egész oszlop lejjebb kerülne. Ezért a vízoszlop teljes súlyával nyomja a test alatt levő vizet. Az meg nyomja a testet. :-)

#9-10: A nyugvó folyadékok, gázok belsejében hidrosztatikus feszültségi állapot uralkodik, azaz egy elemi közegrész, "elemi kocka" minden oldalára ugyanaz a nyomás hat, és ez az elemi kocka is ugyanezt a nyomást gyakorolja környezetére (ha közeggel határos, akkor a közegre, ha fallal, akkor a falra). Természetesen, a közvetlenül alatta lévő kockára ható nyomáshoz már hozzáadódik az elemi kocka súlya (ezért nő lefelé a hidrosztatikus nyomás), de ez a térbeli változás, az összes nyomáshoz képest, kis léptékben elhanyagolható.

Így pont az történik, amit #10 írt, a folyadékrészek támasztják egymást, így a nyomás minden irányba egyformán továbbadódik.

A kulcs: a folyadékokban, gázokban a részecskék nincsenek helyhez kötve, így a közeg tetszőlegesen deformálható. Ha bárhonnan (pl. felülről) megnyomja vmi a közeget, az mindenfelé egyformán akar kiszorulni, így oldalra is ugyanazt a nyomást gyakorolja, és felfelé is.

Az anyagi részecskék tökéletes gördülékenysége, helyhez nem kötöttsége, ami igazán fontos, nem a folyadékok kvázi összenyomhatatlansága, ezért a hidrosztatika törvénye gázokban is érvényes.

#15

A kisérletek és a hétköznapi megfigyelések nem azt mutatják amit leírtál. Bár nem tudom, hogy érdemes-e az ilyen színvonalú állításokkal szemben vitát kezdeni:

"egy oxigént megbolondító felhajtóerö"

"mintha a víz alá nyúlna érted egy több km-es kar"

"tizedmásodperc alatt akarna a felszínre hozni"

"a víz halmazával súrlódás pedig darabokra szakítja a tested."