A dinoszauruszok csontjai milyen melyen vannak a foldben? Es az osembere?

Változó. Évmilliók alatt sokat tud változni a földfelszín.

Amelyikeket megtalálják, azok nyilván nincsenek olyan mélyen.

Gyors keresés alapján ha nem hülyeséget találtam akkor az eddig legmélyebben talált dinoszaurusz fosszília 2.3 km mélyen volt.

Viszont az átlag nincs ilyen mélyen, sokkal közelebb vannak a felszíni talajhoz. Számít ,hogy hol keresik. Tipikusan olyan rétegekben vannak ahol egykoron volt egy tó, folyó, mocsár, aktív vulkán, földcsuszamlás stb, mert az ilyen rétegekben őrződik meg a legtöbb s a legjobb állapotban. Gondolj csak bele ,hogy az erdő sincs tele tetemekkel pedig állatok vannak bőven. Mert ha egy állat meghal akkor mindenféle egyéb állat meg lebontó szervezetek megeszik, lebontják a testét, széthordják-elrágják a csontokat stb s nem marad utána szinte semmi. Tehát legjobb eséllyel akkor lesz egy állatból kövület ha hirtelen eltemetődik, például elsüllyed a mocsárban vagy betemeti egy földcsuszamlás, ilyesmik. Ugyan ez van a növényekkel meg minden más életformával is.

A régészeti leletek már a humuszban is jelentkezhetnek, akár pár cm mélységben. A dinó csontok jelentkezési szintje változó, nagyban függ a terület geológiájától.

A dinókat nem régészek ássák ki, hanem paleontológusok. A két szakma között annyi az átfedés, hogy mindkettő kutatási anyaga jellemzően a földalatt van

A dínók korában és régebben keletkezett (kovásodott) fa kövületet sok helyen lehet a felszínen találni itt Magyarországon is. Kínában és Mongóliában is vannak olyan lelőhelyek, ahol a dínó csontok a felszínen vannak. (Régen úgy gondolták, hogy ezek sárkánycsontok.) Az Olduvai szurdokban is a felszínen találták az első Australopitechus maradványokat.

Ugyanakkor:

- A gyenyiszovai leleteket több méter agyag alatt találták meg a barlangi ástás során.

- A "csak" néhány ezer éves tell települések legalsó rétege akár több tíz méter mélységben is lehet.

- Pompeii romjait is kb. 8 m hamuréteg alatt találták meg.