Miért gazdagabb az élet 11 ezer méter mélyen a tengerben ahol nagyobb a nyomás, állandó sötétség van és 0 fok közeli állapotban van a víz, mint a Mount Everest tetején?

Azok a különböző enzim-molekulák, amik az élethez szükséges anyagcserefolyamatokat katalizálják,, hát... fogalmazzunk úgy, hogy "nem működnek" ilyen alacsony hőmérsékleten. Gondolj bele: nem véletlenül teszed be a húst a fagyasztóba. A baktérium nem tud szaporodni, nem tud "működni" olyan alacsony hőmérsékleten, ezért nem romlik meg a tarja.

A másik, hogy igen sok életformának oxigénre is szüksége van az élethez. Az Everest tetején ugyan van, de jóval kevesebb. Minek menj oda, ha van jobb hely is ilyen szempontból? Hasonló ez, mint a sivatagok. A víz is rendkívül fontos az élethez, a sivatagban alig van, így ott jóval kevesebb az élet, mint pl. egy esőerdőben.

Összességében nézve: nagyjából MINDENBŐL, ami a normál élethez szükséges, kevesebb van az Everesten a körülmények miatt. A tenger mélyén ugyan nagy a nyomás, nincs fény, de ezekhez lehet alkalmazkodni. Az élet fenntartásához szükséges alapok megvannak.

A tengerfenéken sok olyan anyag van, amiket energiát nyerő kémiai reakciókban lehet használni. Pl. a felszín közeléből leereszkedő szerves anyagok vagy a hőforrásokból származó kén. Ezek ráadásul feldúsulnak a fenéken.

A Mount Everest tetején szinte semmi ilyesmi nincs. Csak fagyott víz és a légköri gázok. A napsugárzásból lehetne ugyan energiát nyerni, de ahhez a növényeknek folyékony víz és nyomelemek kellenének.

A tenger alján sok a kőolaj, így ideális élőhely egy dízelautó számára. Gondolkoztál már azon, hogy hová kerülnek az autók azuzán, hogy mir Kelet-Európábna sem veszik meg?

???

Na, azok szépen mennek az óceán aljára.

Az Everest-tel kapcsolatis problémákat leírták.

Vannak dokumentumfilmek arról, hogy milyen állatok vannak a mélyben (amiket idáig felfedeztek) és, hogy hogyan "látnak".

Vannak, akiknek a teste fénylik vagy fényeket ad.

Számomra is meglepő volt mikor először hallottam róla, hogy az isssszonyú nyomásnak is képesek ellenállni a felépítésük miatt.

Abban nem vagyok biztos, de valószínűleg hanghullámok alapján is tudnak tájékozódni, mint a delfinek. A cápákról úgy tudom, hogy több km-ről meghallják az emberi szív dobbanását (vízben elvileg jobban terjed a hang). A cápa nem éppen mélyvízi állat, de ha fentebb előfordul ilyen képességgel állat, akkor lent is vannak ilyenek.

Volt, amikor azt hallottam, hogy ami nagyon kevés fény leszűrődik oda, azt tudják használni, de belegondolva több km mélyre ugyan milyen fény jut le? Annyiszor, de annyiszor megtörik és úgymond eloszlik ("meggyengül") a fény, hogy ezt fizikailag képtelenségnek tartom. Bááár...van egy mélyvízi állat, aminek a szeméből egy biológus? kinyerte azokat az összetevőket, amik a mélyben való látást segítik és egy tinktúrát készített és orvosok jelenléte mellett kipróbálta és Jelentősen jobban látott sötétben, mint mások (és mint máskor). (A cikket most nem találtam, de szerintem 5 éve is lehetett, hogy olvastam.) Viszont még mindig úgy gondolom, hogy több km mélyen ez nem igen történhet meg. Cáfoljon meg, aki tud. Ahol a tengerfenéken feljön a láva, ott van némi fény. Aztán ki tudja...lehet, hogy ott lent természetes foszforeszkáló/fluoreszkáló (arra gondolok, ami magából bocsát ki fényt) anyagokkal van "teli" az óceán.

A hideg tényezőre pedig a zsír a válasz. Pézsmatudok, husky kutya, rénszarvas. Ezek túlélik a mínusz 20-30-40 fokot is. Igaz, nem úsznak, de például a jegesmedve úszik a 0 fok körüli vízben.

Az Everest-en egyébként nem 0 fok körüli hőmérséklet van, mint az óceánok mélyén (bár nem tudom hogy ott milyen hőmérséklet uralkodik), hanem bőven 0 fok alatt.

"Az alapvető probléma nem az életkörülmények." - Ott hol találsz vizet? Vagy tudsz akár csak 1 állatot is mutatni, ami hóból szerzi a folyadékot? Az ember fogja a jeget a hideg tájakon és tűzön (fazékban) megmelegiti azt (ott egyébként tömbökben árulják a vizet vagy a tejet). De tud-e hasonlót csinálni bármelyik állat is? Lehet, hogy apró (baktérium néretű) élőlények vannak az igen magas hegységekben és elképesztő, hogy a jeget úgymond megeszik és a szervezetükben a Nap sugarai felmelegítik azt és vízzé alakul. De ez csak egy szép elmélet, én nem tudok ilyen élőlényről, ami hasonlóképpen csinál. Úgy emlékszem, mintha 5-6.000 méter lenne a határ a növények számára és azok is már csak fák, utána már nincsen semmi. Ha pedig nincsen semmi, akkor mivel táplálkoznak az állatok? Ugye olyan élőlényt sem tudsz mutatni, ami megvan folyadék és növényi vagy állati eredetű táplálék nélkül (és kizárólag a napfényből szerzi az energiát)? Az igaz ugyan, hogy a magas hegyeken kevesebb a felhőzet (gyengébb is és ritkább is általánosságban) és ezáltal több napfény jut oda, de a meleg levegő nem fent, hanem felszín közelében van. Aztán nem tudom, lehet hogy amikor ott nyár van, elkezd olvadni a hó, és ha vannak ott növények magvai, mert a szél talán oda is sodor (bááár efelől kétségeim vannak a magasság miatt), úgy lehet, hogy nyáron kivirágzik, kizöldül valami növény és valami rövid ideig tartó élet megjelenik állatok számára is. Ez persze csak ott tud megtörténni, ahol nem fedi hó a földfelszínt, mert ugye a növényeknek le kell törnie a földbe és tudomásom szerint a fagyott földbe semmilyen növény sem tud letörni. Ha pedig nem látni a földfelszínt, akkor olyan hideg körülmények között a talaj fagyott. Ott nem úgy van, mint itt, hogy a hó megvédi a talajt a fagytól. Úgy tudom, hogy 5-6.000 méter magasságban a hó állandó tényező.

Lehet, hogy félreértem, de én az életkörülmények alatt az élethez szükséges minden tényezőt értek, így a folyadékot és a táplálékot is.