Mekkora a legkisebb ismert fekete lyuk az univerzumban?

A legkisebb ismert példányok kb. 10 naptömegnyi csillagból keletkeznek, de ennek egy része szétrepül közben.

Ezzel a nagyságrenddel számolj.

A Tejútrendszer közepén vannak 10 perces keringési idejű csillagok is. Amióta figyeljük, még nem estek bele, pedig az egy hatalmas példány.

"A fekete lyuk keletkezéséhez elég nagy tömegű csillag szükséges, hogy még a belőle keletkezett neutroncsillag is összeroppanjon. Ez a tömeg jelenlegi ismereteink szerint valahol 1,7-2,7 naptömeg között van, a legkisebb ismert tömegű fekete lyuk 3,8 (±0,5) naptömegű."

[link]

Az hogy mennyire lehetne biztonságosan megközelíteni:

nyilván az eseményeseményhorizonton kívül lehet egyáltalán elhagyni. Egyébként meg a kritikus távolságon túl mint egy közönséges akkora tömegű objektumot megközelíteni annyira biztonságos. Vagyis ezen távolságon túl ugyanolyan ebből a szempontból mintha nem fekete lyuk lenne, hanem egy akkora tömegű objektum.

Vagyis az elméleti határ az eseményhorizont, az hogy konkrétan mennyire lehetne ezt megközelíteni technikai esetlegesség.

"elpárolog"

Na jó, de a CERN-ben egyébként is így viselkedik minden, amit összelőnek.

Szóval azt, hogy képződött-e éppen ott fekete lyuk, abból látják csak, hogy az egy kicsit lassabban robban szét, mint ha nem képződik.

Én úgy értelmezem, hogy mivel a feketelyukban nem értelmezhető a tér és az idő, a fényt is elnyeli, így nem igazán lehet magát a fekete lyukat meghatározni méret szerint. Az eseményhorizont méretét láthatjuk igazán, azon belül nincs igazán fizika, ami alapján ilyen dolgot meghatározhatnánk, mint a kiterjedés.

Ez az oldal 3 millió km-esre becsüli a galaxisok középpontján levő fekete lyukakat. (Sugarat ír, de lehet átmérő... gagyi a fordítás. Keresgélj, google segít.) [link]

@15:59

Olyan feke lyukakkal nem kísérleteznek, hogy veszélyt jelentene. mivel akkora energiafelszabadulás veszélyt jelentene. Az esetben a gamma sugárzás kinyírna minket.

@18:00

Az nem annyira egyszerű. Részecskeszinten a részecskék energiája és a tömege kvázi egymás szinonímájaként használható. Ismert az energiája azaz a tömege , ha akkora tömege van hogy a saját eseményhorizontján belül legyen akkor lesz belőle fekete lyuk.

@09:03

Van akkora sugarú, sőt nagyobb is. Például a agittarius A* 4 millió naptömegű. Kb 11 millió sugarú, pontosabban Schwarzschild-sugárról beszélhetünk. Így nem magáról a fekete lyuk méretéről beszélünk, hanem a Schwarzschild-sugaráról ami a tömegével arányos. Bármilyen tömegű testnek meghatározható a Schwarzschild-sugara. Ez csupán annyit jelent, hogy mekkora térfogaton belül kell lennie adott tömegű anyagnak, hogy fekete lyukká váljon.

A @18:43-as kérdéssel is foglalkozzunk:

Ez mondjuk nehéz kérdés. Az egymáshoz képesti sebesség számít, nem is beszélhetünk egy test abszolút sebességéről csak valamihez képesti sebességéről. Így a fekete lyuk és az űrhajó egymáshoz képesti sebesség elvileg lehetne bármekkora a rel.elm. szokásos interpetációján belül megengedett tartományban (pl. lehetne fél fénysebesség is). Így az irányzék ami a következő meghatározó. Ha anyira jól céloznánk, hogy ez sem lenne akadály akkor pedig a spagettizációs effektus ami beleszól. Az a jelenség hogy az űrhajú egyik oldalát jelentősen jobban éri a gravitáció mint a másikat, annyira hogy szétszakítja. Egy hangya később fogja érezni ezt a hatást mert ő maga is kisebb, de előbb utóbb őt is érinti, előbb utóbb szubatomi szinten is spagettizáció lesz.

A gyakorlatban nem annyira számíthatunk arra, hogy mostani űrjaóval ha odajutnánk van fél fénysebességű sebességeltérés a fekete lyuk és közte. (Bár lehetne mivel a feke lyuk haladhatna úgy éppen, hiszen az is egy inerciarendszer.) Így gyakorlatban mondjuk néhány 10 millió km lehetne. Az hogy konkrétan mennyi, az attól is függ hogy mennyi kockázat fér bele (irányzék stb.) ... egy specialista tudná jobban.

#3: "egy 3 nap tömegű objektumot/csillagot menyire lehetne megközelíteni, hogy még ne rántson be?"

Nem fogja berántani, megfelelő pályatervezés mellett, még igen közeli elhaladás esetén sem.

Ami kritikus, a gravitációja, ill. az általa keltett gyorsulás elviselése ember ill. szerkezet által.

A 3 nap tömegű objektum az kb. 1 millió földtömegű, azaz 1000 földsugár, kb. 6.4 millió km távolságból 1 g-t fejtene ki, fele ekkorából 4 g-t, amit ember pár percig elviselne, de 1 óráig már aligha. Masszív szerkezet azonban akár 16 g-t is, tehát negyede távolságra is megközelíthetné.

Spagettizációval itt még nem kell számolni, ez még nem az a (szerkezet nagyság/távolság arány) nagyságrend.