Mitől lesz valaki okos?

Ha tippelnék (nem szakértőként), azt gondolom, hogy eleve több kapcsolatot építenek ki a neuronjaik és jobban történik azok fenntartása és ennek eredménye egy pontosabb információs háló.

Azaz kicsit olyan, mintha valaki eleve jobban rendszerez, később gyorsabban megtalálja ami kell, ami viszont szintén segíti a további dolgok rendszerezését...

Másrészt valószínű, hogy náluk több terület közötti kapcsolat is erősebb.

A sok tanulástól még nem lesz feltétlenül okos senki.

A meghatározó az, hogy az illető milyen hatékonysággal tudja "használni az eszét'.

Attól függ az is, hogy a tanultakat milyen gyorsan jegyzi meg, tudja-e azokat a gyakorlatban alkalmazni, és szükség esetén, akár hosszú idő után is emlékszik rá, illetve képes-e összefüggéseket, következtetéseket alkotni a sok, különböző tanult elemből.

Az agy működése még mindíg rejtély, pl a sakkozók gondolkodásmenetét sem tudta még megfejteni a tudomány

A fizikai adottságok mellett a motivációk, érdeklődés, tapasztalatok is nagyon fontosak.

Ha egy földrajz érdeklődésű ember próbál velem beszélni, akkor megdöbben, hogy milyen buta vagyok. A PC világ, elektronika azonban érdekel, sokat foglalkoztam velük, motivált voltam. Ezekben a témákban otthonosan mozgok. A helyesírásom csak a helyesírás ellenőrzők miatt elfogadható.

Ha magamból indulok ki azt tudom mondani fontossági sorrendben.

Genetika,tanulás,érdeklődés,szülők és környezet, stresszszint.

A szülőktől örökölt genetikai kódok játszanak szerepet az intellektuális képességek kialakulásában.

Az időnkénti tanulás és olvasás kulcsszerepet játszik az agyfejlődésben.

A kíváncsi és érdeklődő személyek általában többet tanulnak, mert élvezik a tanulást.

A korai élmények és az ember környezete nagymértékben befolyásolja az intellektuális képességei fejlődését.

A stressz csökkentése általában javítja az ember intellektuális képességeit.

Azok az emberek, akik rendszeresen tanulnak, érdeklődnek, és az életben nyitottak, azok ügyesebbek és könnyebben tanulnak mint azok, akik nem cselekednek így.

Ha Albert Einstein Afrikába születik...

Itt is a jól bevált bio-pszicho-szociális nézőpont fontos. Alapvetően a genetikai háttérnek leginkább a kirívóan negatív esetekben van szerepe, ha az ember normál intellektussal születik, annak a további fejlődését már inkább a hosszmetszeti pszichológiai és szociális tényezők határozzák meg. Az például egyértelmű, hogy egy egészségesen ingergazdag környezetben felnőtt ember intellektusa jobb lesz, mint az ugyanolyan képességekkel született, de ingerszegényebb környezetben felnőtté.

De az egész téma túl van értékelve a közéletben. Mennyi volt xy IQ-ja? Kit érdekel? Senkit. A mérhető IQ-nak szinte kizárólag csak akkor van jelentősége, ha az kirívóan alacsony. Még az sem feltétlenül igaz, hogy egy intellektuális megküzdési stratégiájú ember IQ-ja magasabb egy szentimentális érzelembombáénál. :) A normál intellektussal megfelelő oktatás mellett el lehet végezni egyetemet, lehet tudományos és kreatív munkát végezni.

Az iskolai teljesítmény meg eleve nem mérvadó, mert a magyar rendszer pontosan azt teszi, amit nem kéne, gondolati kereteket kényszerít rá a diákokra. Ehhez valaki vagy tud alkalmazkodni, vagy nem. Én speciel tudtam, megírtam tényleg nagyon jóra az érettségit, aztán a gimiben megtanított dogmatikus gondolkodás (így KELL megoldani) zömét kidobtam a francba. De szerencsére ebben a tanáraim is partnerek voltak, el lett mondva rendesen a kötelező anyag, de mindig szabad és kreatív gondolkodásra késztettek minket.