Mi lehet az oka annak, hogy a 20. században ennyi híres tudosunk volt?

A fenti válaszok nem magyarázzák meg, miért nőtt meg a zseniális magyar/zsidó emberek száma.

Szerintem ott lehet keresgélni, hogy a felsőoktatás színvonala ekkorra nőtt meg hazánkban, hogy fel tudott zárkózni a világ mércéjéhez.

Széchenyi Akadémiájába is kellettek kiváló oktatók, tanítók, megfelelő oktatási program, bár a fent említettek pályafutásában külföldi tevékenységi pontok is szerepelnek, de ahhoz is fel kellett nőni.

Magas szintű felsőoktatás nem képzelhető el gyenge alsó és középfokú tanítási módszerek alkalmazásával, ezért azoknak is fel kellett javulnia bizonyos határokon belül.

Talán az sem véletlen, hogy az ipar néhány képviselője is felnőtt ekkor a világ színvonalához, a Ganz, a Süss Präcíziós Mechanikai Rt. (később Magyar Optikai Művek) tevékenysége, ami korábban Jedlik, vagy Eötvös munkásságából is profitált, megadta a hátteret, de ehhez nyilván politikai téren is kellett előrelépés, ami kiemeli a kiegyezés és az utána jövő politikai, gazdasági folyamatok jelentőségét.

[link]

Szükséges volt mindehhez a kellő anyagi háttér, vagy sok olyan optimális körülmény, ami lehetővé tette, hogy tehetséges emberek, amiből hazánkban minden korban volt elég, be tudjanak kapcsolódni a világ vérkeringésébe.

Ám ők lényegében a jéghegy csúcsát jelentik, sikereikhez számtalan mérnök, oktató, kutató tisztességes munkája kellett, névtelen emberek, akiknek szorgalma és munkája folytán kiemelkedhettek a nagyok, illetve naggyá válhattak.

A #3 választ támogatva néhány adalék.

Fele fizikus. Nekik a fejlődő Magyarországon semmi esélyük etnikumtól függetlenül. Az etnikumuk előidézte távozásukat egy olyan helyre, ahol volt esélyük (a pénz, infrastruktúra és igények miatt). Mind a 20. század első felében kezdték tanulmányaikat egy akkor éppen prosperáló helyen.

Két matematikus ugyanaz a korosztály. Esélyeik majdnem ugyanazok. A harmadik a szocializmus iskoláiban szerezte ismereteit, eszerint néhány esetben ott is lehetőség volt erre. Kiteljesedése szintén az USA-ban történt, nem véletlenül, hívták.

Vannak, akik kevéssé ismertek, de nem kevesebbet alkottak (csak mást). Akár a 20. századból, akár jelenleg. A zseni ugyanis lepusztult körülmények között is megtalálja az utat. Ettől zseni. Ma is vannak nagy alkotóink. Csak egyfelől itthon sokkal kisebbek a lehetőségek, másfelől mások a feltételek, harmadrészt túl kevés idő telt el.

Nemcsak fizikus és matematikus nagyságaink vannak. Vannak kiváló nagyságaink itt és más tudományokban is, neves és nagy kutatóintézetek számon tartják, megbecsülik őket, tisztelettel hívják vezetőnek, csak a mai magyar torz politikai és társadalmi rendszer nem ezek megismerésével, hanem egymás kinyírásával van elfoglalva.

Vannak humán tudósaink, művészeink, akik legalább akkora hatást gyakoroltak a világra, mint az említettek. Közülük a nemrég elhunyt Kocsis Zoltánt külön megemlítem, akit világhírességek tartanak példaképüknek. A hazai percemberek kevéssé. Ezért is tartunk itt.

És nem utolsósorban, voltak régen is meghatározó nagyságaink, vannak most is. Nem minden korban azonos számmal, ahogy másutt sem. Csak magyar körülmények között sokaknak lényegesen nehezebb a helyzetük, egyes területeken pedig kiugrani nem is lehetséges. Egy ilyen az atomfizika, kvantumfizika.

Én inkább az kérdezném, mi lehet az oka, hogy csak ezeket ismerjük, tartjuk nagyra. A választ is sejtem.