Mit jelent, hogy összeomlik a gravitációja alatt?

[link]

Ez azt írja, hogy a kollapszus tényleg a keletkezéskor van, úgy értelmezem, hogy összegyűlik elég anyag egy felhőszerű alakzatba, aztán összevonzzák egymást, és csillaggá tömörülnek. Szóval nem maga a gravitáció omlik össze, csak az "anyag". Szóval nem szállingóznak el onnan, hanem összeállnak.

Na most a magyar wikipedia oldal viszont lehet hibás ezek szerint:

[link]

Mert ezt angolban kompressziónak nevezik:

[link]

A gravitációs kollapszust rendesen a relativitáselmélet vizsgálja, de az úgy nem igaz, hogy a csillagok A gravitációs kollapszus révén létrejövő objektumok.

A csillagok olyan objektumok, melyekben a gravitációs kollapszus során az anyag az objektum belsejében elég nagy hőmérsékleten és nyomáson van, hogy meginduljon a fúzió. A fúzióból eredő sugárnyomás tart egyensúlyt a gravitációs erőtérből eredő nyomással, enélkül a sugárnyomás nélkül a kollapszus folytatódna. Oké, következő kérdés, akkor miért vannak fekete lyukak? Azért, mert csak kis atommagok fúziójából származik "többletenergia", a vastól kezdve a nehéz atommagok fúziója során már energiabefektetésre van szükség.

Mivel a garvitáció révén minden vonz mindent, az összes tárgy igyekszik összeroppanni, viszont a gravitáció egy nagyon gyenge erő, a testek sokféleképpen ellenálhatnak neki. Ráadásul a távolság négyzetével arányos (fordítottan) így a távolság révén gyorsan gyengül. Vagyis a sűrűségtől is erősen függ.

Egy ritka gázfelhőben így például a gázrészecskék időnkénti ütközése elég ahhoz, hogy ellenáljon.

Az óceánok méllyén a részekkék folyamatos érintkezése, az így kialakuló elektrsztatikus kölcsönhatás tart ellen.

A neutron csillagokban, vagy azok keletkezésekor akkora a nyomás, hogy az elektronokat bepréseli az atommagba, de még így is képes ellenálni a képződő anyag a gravitációnak.

A csillagok keletkezésekor kb. csak az elsőnek említett gázokban lévő ellenállást győzi le a gravitáció.

Persze hozzá kell tennem, hogy ilyen hőmérsékleten és nyomáson a gáz és a folyadék határai elmosódnak. Ebben az anyagban a részecskék minden erejükk azon vannak, hogy szétlökjék egymást, mint egy gázban, mégis olyan közel nyomódnak egymáshoz, mint ahogy földi körülmények között csak folyadékoknál/szilárd anyagoknál tapasztaljuk. (Bár gyanítom, nem is léteznek ilyen sűrű anyagok.)