Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A SETI kutatásai tudományos...

A SETI kutatásai tudományos paradoxont eredményez!?

Figyelt kérdés

Az rendben van, hogy akik már fejlettebbek azok elhagyják ezeket a kommunikációs lehetőségeket, de fejlődésük egy szakaszán igenis használniuk kellett és annak lenne jele. Mindenki kijárja az általános iskolát. Senki sem születik zseninek. Az ott használt folyamatokat használja minden faj szerte a világon. Rádiózniuk kellene egy ideig. Ennek a rádiózásnak jelen kellene lennie az univerzumban. Ha egy később születű faj létrejön, akkor ők is hallani fogják a mi adásainkat a galaxis másik részén. Eközben mi lehet már UFO-kkal fogunk járkálni. De egy korai szakaszban kihagyhatatlannak kell lennie ennek a kommunikációs formának. Tele kellene lennie a galaxisunknak ilyen rádióadásokkal, mint egy konyhai menzában a különböző fogások illatának. Mindezekkel szemben mégsem találtunk még egyetlen egy ilyen adást sem. Ez nem normális. Észre kell venni, hogy ez egy elzárt világot jelent számunkra. Aztán hogy egy másik faj tervezőasztalon hozott létre minket vagy egy börtön téridő ez, az már más kérdés, de a lényeg hogy nem egy normális világban élünk


Az élet nem egy kitüntetett lét. Mindenhol megjelenik a Földön ahol a lehetőségek pl víz jelen vannak. Rengeteg helyen találtak vizet a Naprendszerben, más naprendszerek bolygóin. Életnek létre kellene jönni szerte a világban mindenhol. Idő elteltével másfajta helyi állatfajtából kialakulnak fejlett, értelmes lények mint mi, akiknek korai fejlődési szakaszában rádiózni kellene. Az univerzumnak egy élő levesnek kellene lennie és mégsem találtunk egyetlen életjelet sem. Vajon egy abnormális/szimulált világban élünk?



2023. ápr. 10. 15:34
1 2 3 4
 11/31 anonim ***** válasza:
95%

"Minden fizikus egyetértésben van vele, hogy akármilyen fejlődési irányban indul el egy faj, ugyanazt az utat járja be a legelején. Mindenkinek rádióznia kell egy korai szakaszban. Lehet később abbahagyja, de a jelei nem tűnnek el. Kint vannak az éterben a mi ráadiadásaink is. Lehet évmilliók folytán egy akkor születő faj meglátja az adásaink."

Ehhez egy forrást, kérlek. Mert én semmiféle ilyen egyetértésről nem tudok, sőt elég sok az ellenpélda, az egymással nem érintkező különböző ókori civilizációkban eléggé eltérő utat járt be a tudományos fejlődés.

2023. ápr. 10. 22:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/31 anonim ***** válasza:
94%
Mellesleg egyetlen faj fejlődési útját ismerjük: az emberét. Semmi nem áll távolabb a tudományos gondolkodástól, mint egyetlen példa alapján általánosítani.
2023. ápr. 10. 22:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/31 anonim ***** válasza:
98%

"Az élet létrejöttéknek nem kell kitüntetettnek lennie. Mindenhol létrejön itt a Földön is"


Na, ez érvelési hiba. Lehet, hogy itt minden négyzetcentiméteren élet van, de attól még nem kellett külön-külön mindenhol létrejönnie. Elég volt csak egyszer, és utána már fokozatosan szétterjedt a bolygón mindenhol. Épp ezért gőzünk sincs róla, ez mennyire gyakori esemény. Előfordulhat, hogy a technológiai civiláziók olyan szinten ritkák (pl. a galaxisonkénti átlagos számuk 1- nél kevesebb), hogy még ha használnak is rádiózást, olyan szinten meggyengülnek a jelek idáig, hogy nem vagyunk képesek érzékelni. Vagy igen, csak épp dekódolni nem. Meg számtalan egyéb lehetőség van még, amiből csak EGY az, amit te itt bizonygatsz az "abnormális univerzummal" és az semmivel sem valószínűbb a többinél. Ez nem természettudományos hozzáállás!

2023. ápr. 10. 23:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/31 anonim ***** válasza:
100%

@11

"Ehhez egy forrást, kérlek. Mert én semmiféle ilyen egyetértésről nem tudok, sőt elég sok az ellenpélda, az egymással nem érintkező különböző ókori civilizációkban eléggé eltérő utat járt be a tudományos fejlődés."


Szerintem úgy értette a kérdező, hogy minden civilizáció előbb vagy utóbb vagy kihal, vagy eljut az elektromosság, azt követően pedig a rádiózás megismeréséig és használatáig, bárhol és bármilyen formában is alakuljon ki akár távoli bolygókon is az élet, egy civilizáció.

A rádiótechnika megismerése szerintem is "kódolva van" a civilizációk fejlődésébe. Én nehezen tudnék olyan civilizációt (vagy inkább egyazon élettéren múködő, egymást váltó civilizációk sokaságát) elképzelni, amely ne ismerné fel előbb vagy utóbb a rádiózást. Mindkettő végső soron életünk első másodpercétúl az utolsóig folyamatosan körbevesz, eláraszt minket, az elektronok és a rádióhullámok (elektromágneses sugárzás) révén van lehetőségünk egyáltalán létezni, élni és működni. Ezek annyira alapvető tulajdonságai az univerzumnak, és ráadásul olyan mértékű technológiai előnyökhöz, technológiai ugráshoz, meglóduláshoz juttat(hat) egy civlizációt ezek megismerése, hogy ezek használatára előbb vagy utóbb törvényszerűen rá kell jönnie egy civilizációnak.

Forrást nem tudok adni, a saját gondolataimat írtam le a témával kapcsolatban.

2023. ápr. 11. 00:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/31 anonim ***** válasza:
97%
Még ha törvényszerűnek vesszük is a rádióhullámok alkalmazását, még a saját civilizációnk esetén sem tudjuk, vajon a jövőben mekkora jelentősége lesz, és végső soron fajunk történetében mekkora fejezetet kap a rádiótechnika. Akár az is lehet, hogy tízezer év múlva hasonló múlandó epizódként tekintünk rá, mint most a gőzgépre.
2023. ápr. 11. 00:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/31 anonim ***** válasza:
83%
@15 Lehet, nem tudhatjuk. De a rádiójeleinket már elküldtük, sok-sok éven át.
2023. ápr. 11. 00:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/31 anonim ***** válasza:
97%

Sok sok éven át?!?! Alig több, mint 100 éve rádiózunk. Ez egy alig több, mint 100 fényév átmérőjű gömböt jelent érzékelhetőség szempontjából. Mennyi csillagot is találunk 100 fényévnél közelebb??? A többinél (amik ugyebár messzebb vannak), még ha figyelnek is, még ha céltudatosan keresnek is rádiójeleket, még ha valamilyen csoda segítségével képesek a gyengébnél is gyengébb jeleket elkülöníteni, akkor sem fogják (még) meghallanni az adásainkat.

Azt sem szabad elfeledni, hogy minél fejlettebb egy civilizáció, annál több idő kell a kifejlődéséhez. Amúgy egy 5 milliárd fényévnél messzebb lévő megfigyelő még a Napot, a Naprendszert sem látja, nemhogy a Földet tudná megfigyelni ...

2023. ápr. 11. 14:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/31 anonim ***** válasza:
100%

@17 És a 100 az nem sok? Próbálj megenni 100 gombócot, majd meglátod, mennyire sok :)


"Ez egy alig több, mint 100 fényév átmérőjű gömböt jelent érzékelhetőség szempontjából. Mennyi csillagot is találunk 100 fényévnél közelebb???"

Nagyjából 60.000 csillagot.

[link]


"A többinél (amik ugyebár messzebb vannak), még ha figyelnek is, még ha céltudatosan keresnek is rádiójeleket, még ha valamilyen csoda segítségével képesek a gyengébnél is gyengébb jeleket elkülöníteni, akkor sem fogják (még) meghallanni az adásainkat."

Igen, ezt már én is említettem korábban, a @10 hozzászólásomban.


Amúgy a @11-re reflektáltam, abban még csak a rádiózás feltalálásának valószínűségéről volt szó, azzal kapcsolatban írtam le a gondolataimat a @14-ben. Maradjunk egy témánál, míg azt ki nem vesézzük, ne ugráljunk a témák között, mert csak kavarodás lesz belőle.

2023. ápr. 11. 16:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/31 anonim ***** válasza:
100%
A 100 az nem feltétlenül sok pl pénzérméből sem ... De fényévből, pláne ha vizsgálódást tekintünk, igazából kevés is. Csak a mi galaxisuk nagyságrendekkel nagyobb, ebben a 100 fényév egy apró buborék, nem több.
2023. ápr. 13. 10:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/31 anonim ***** válasza:
84%

Az a baj, kedves kérdező, hogy te a kérdéseidet rögtön ellentmondást nem tűrően meg is válaszolod.


A földönkívüli életről sokat nem tudunk, hiszen nem ismerjük. Az életnek nem KELL létrejönnie mindenhol, ahol víz van. A víz a földi élet előfeltétele volt, ez igaz, de attól, mert csak ezt az egyfajta életet ismerjük, még nem biztos, hogy máshol nem lehet, ahol nincs víz. Csak ez olyan, hogy akinek csak kalapácsa van, az mindent szögnek néz, és aki a sötétben elvesztette a kulcsát, az leginkább a lámpa fénykörén belül kezdi el keresni. Vagyis abból indulunk ki, amit ismerünk.


A rádiózás korszaka is olyan dolog, hogy valószínűleg minden faj, amelyik elindul a technológiai fejlődés útján, átéli ezt és használja, de kérdés, hogy milyen gyakoriak az ilyen fajok az univerzumban "per pillanat", és azok nincsenek-e túlságosan messze tőlünk ahhoz, hogy a gyenge rádiójeleiket el tudjuk különíteni a természetes rádióforrásoktól, vagy ahhoz, hogy azok a jelek egyáltalán ideérjenek.


Az is lényeges lehet, hogy milyen frekvencián és milyen sávszélességgel kommunikálnak ezek a fajok. Nem mindent eresztenek át ugyanis a kozmikus por- és gázfelhők, és a Föld vagy az adott bolygó légköre. A SETI honlapján részletesen le van írva, hogy milyen sávban érdemes egyáltalán jelek után kutatni.


Szerintem egyszerűen csak túl nagy az univerzum, egy civilizáció adott fejlettségi szintnek (azaz a rádiózás korszakának) megfelelő szakasza pedig az univerzum korához képest túl rövid, ezért a világegyetem egy adott pontján egy adott időben nem bizto, hogy olyan nagy a valószínűsége annak, hogy értelmes civilizáció rádiójeleit foghassuk. Főleg, ha a mi rádiós korszakunk is csak nagyságrendileg kb. 100 éve tart, és az esetleg fogható gyengébb jeleket emiatt nem is érzékeljük. Vagy esetleg nem tudjuk teljes körűen definiálni a mesterséges jelek fogalmát sem. Hiszen nem biztos, hogy egy idegen civilizáció rádiókommunikációhoz használt jelei a miénkhez annyira hasonlatosak, ezért nem is feltétlenül vesszük észre.

2023. ápr. 21. 19:54
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!