Mitől jegesedik reggel a visszapillantó tükör?
Éjszakára le volt takarva ronggyal a két külső tükör, hogy ne lepje be a dér. Aztán mikor a takarást levettem, 10 perc múlva már jegesek voltak. Pedig már látszódott halványan a nap, tehát még nem melegedett, de nem is hűlt tovább a levegő, nem volt indokolt, hogy még továbbra is ilyen mennyiségben csapódjon ki víz a levegőből.
A tükör maga egy vékony lap, ami mögé be tud menni a levegő, tehát az éjszaka átvette a környező levegő hőmérsékletét, vagyis kb. olyan hőmérsékletű volt, mint maga a levegő.
(Télen is ugyanez a jelenség volt reggelente, mikor még napkelte előtt egy órával indultam. Plusz a szélvédőn is ugyanígy lecsapódik a dér, miután levettem a takarást, de arra még azt lehetne mondani, hogy a belső tér hideg levegőt tárol az éjszaka hidegebb részéből, ami hűti a szélvédőt. Viszont a tükörlap elég gyorsan át tudja venni a melegedő levegő melegét.)
válasza: válasza:Például:
"Pedig már látszódott halványan a nap, tehát még nem melegedett, de nem is hűlt tovább a levegő, nem volt indokolt, hogy még továbbra is ilyen mennyiségben csapódjon ki víz a levegőből."
Pedig "indokolt" volt. Azért mert hajnalban már nem hűl TOVÁBB a levegő, attól még hideg.
Vagy:
"A tükör maga egy vékony lap, ami mögé be tud menni a levegő..."
Az üveg egy oldalról ir át tud hűlni, csak kívülről is.
Vagy:
"A tükör ... tehát az éjszaka átvette a környező levegő hőmérsékletét, vagyis kb. olyan hőmérsékletű volt, mint maga a levegő."
Nyilván. Milyen legyen ha nem melegítik.
"Aztán mikor a takarást levettem, 10 perc múlva már jegesek voltak."
A rongy levételével friss páradús levegőt kapott a hideg felület.
A leírtakból látni, hogy fogalmad sincs a páralecsapódás okáról és feltételeiről.
A levegőből a pára olyan felületre szokott lecsapódni, ami hidegebb, mint maga a levegő. De a tükör nem volt hidegebb, mert mitől lett volna.
Olyantól várnék választ, aki többet ért hozzá, mint én. Nem olyantól, akinek alapismeretei sincsenek.
válasza:Pedig nem annyira. :) Eleve a kültéri üveg vagy tükör nem lehet hidegebb a kültéri levegőnél. Ha igen azt valahogy indokolhatnád, hogy vajon mitől lenne lehetséges. :)
A práa lecsapódás a levegő hőmérsékletétől és víztelítettségétől függ. Ha páradús és lehűl akkor csapódik ki a víz a felületeken.
válasza:Akkor még egy adalék, bár nem írtad, hogy a hajnali hőmérséklet ott mennyi volt nálatok, hogy fagypont alatti vagy feletti, mert néhol most is hajnalra fagypont van egy-két fokkal, máshol meg kicsit fölötte a közelében. Ha elérte a fagypontot a hajnal, arra már kaptál választ, bár ehhez írni kellett vona, hogy hány fok volt ott. Vagy az alábbi:
New Scientist cikkéből - csak megfelel
"A dér azért képződik, mert a szélvédő hőmérséklete 0°C alá süllyedt, így az azt érintő levegőben lévő vízgőz lecsapódik, majd megfagy. A kérdés tehát az, hogy hogyan hűl le ennyire az üveg, amikor a levegő körülötte gyakran jóval fagypont felett van? A válasz a sugárzás okozta hőveszteség.
Minden tárgy folyamatosan sugárzást bocsát ki, általában az infravörös spektrumban. Ezért a legtöbb tárgyat a környezetük infravörös sugárzása fürdik, és a sugárzás nettó hővesztesége nagyjából megegyezik a sugárzás elnyelésének sebességével.
Napközben az eget szórt napfény tölti meg (főleg a kék spektrumban), így a kint parkoló autó felülről kap sugárzó energiát. Tiszta éjszakán a szabadban leparkolva azonban nincs semmi az autó és a világűr között, ami közel van az abszolút nulla hőmérséklethez, így az autó elhanyagolható sugárzást kap az űrből. Azonban továbbra is sugározza saját energiáját, így a hőmérséklete csökkenni kezd.
A sugárzó hőcsere az éjszakai égbolttal megmagyarázza, miért képződhet dér az autókon még azokon az éjszakákon is, amikor a levegő hőmérséklete nem esik fagypont alá – ugyanis az autó felületi hőmérséklete több fokkal is alacsonyabb lehet a levegő hőmérsékleténél.
De ez minden a széltől függ. Ha fúj a szél, a konvektív hőcsere fontosabbá válik, és kevésbé valószínű, hogy az autó fagyos lesz, mert a levegő hőmérséklete (nem pedig a sugárzási hőmérséklet) lesz az autó felületi hőmérsékletének fő meghatározója.
Shane Maloney, Nyugat-Ausztrál Egyetem"
[link] pont
válasza: válasza:4
Mint az általad linkelt szöveg állítja, igenis lehet hidegebb a kültéren lévő üveg az őt körülvevő levegőtől. A kérdés kiírása pont arra irányult, hogy hogyan és miért. (A cikk amúgy tényleg magyarázat, szóval ha csak ezt linkeled, és nem írsz folyamatosan butaságokat, akkor a link egy nagyon jó megnyilvánulás lett volna részedről. :) Mondjuk, a hőkisugárzás ennyire gyors volta azért érdekes, mert ha 10 perc alatt annyi hőt veszít a tükör, hogy lecsapódjon rajta a pára, akkor ilyen alapon estétől reggelig már az abszolút nulla közelébe kellett volna kerülnie...
"A práa lecsapódás a levegő hőmérsékletétől és víztelítettségétől függ. Ha páradús és lehűl akkor csapódik ki a víz a felületeken."
Na, hát megint csak félig ismersz tényeket...
Igen, tényleg van olyan, hogy a lehűlés következtében a relatív páratartalom 100% közelébe megy, a levegő túltelítetté válik, így a pára kiválik a levegőből, és mint az eső, vagy nagyon alacsony magasságból harmat, leesik.
Viszont van egy másik dolog is, és a kérdéses dologban egyértelműen csakis ez képzelhető el, mert nagyjából függőleges felületről van szó, tehát ráesni nem nagyon tudna semmi.
Eszerint, a páralecsapódáshoz nem elég a levegő hőmérséklete és magas páratartalma, hanem kell egy valamilyen páratartalmú és valamilyen hőmérsékletű levegő, VALAMINT egy tárgy, ami hidegebb a levegőnél. Ennek a három dolognak az arányától függ, hogy milyen hőmérsékletű és nedvességtartalmú levegőből hány fokos felületre ül ki a pára. (Hogy ez utána megfagy-e, az részletkérdés.)
Ha megnézel egy harmatpont-táblázatot, azt látod, hogy már kimondottan száraz, akár 20% vagy az alatti páratartalmú levegőből is ki tud csapódni a pára, megfelelően hideg felületre.
A 7-ben írtak alapján nem teljesen érted, mit linkeltél...
válasza:"Ha páradús és lehűl akkor csapódik ki a víz a felületeken."
"Na, hát megint csak félig ismersz tényeket.."
Pedig alapvető a harmat wikit olvasgassad át. Mindegy... te dolgod
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!