A vegyészmérnöki karon mennyire erős a matematika?

Nekem szakközepes gyenge matekkal ment. Határértékszámítás, deriválás, integrálás, difegyenletek. Nem is hallottam egyikről se szakközépben.

Nem éreztem láblógázósnak a matekot, de azért nem a matek volt a kritikus tárgy.

Én vegyész szakra jártam. De feltételezem egy mérnöknek nem kell kevesebb matematikát tanulnia. Nálunk első évben az analízis szóró tantárgy volt a matematikán belül. Konkrétan az évfolyam 2/3-át kirúgták első félév után.

Persze ez nem tegnap volt mikor én oda jártam. Akkor más idők voltak. Volt hallgatói létszám bőven. És nem a lemorzsolódás alapján vontak el pénzeket az egyetemektől.

Egy gyengébb Kalkulus III/Analízis III szintig visz el. Volt vegyészmérnök tanítványom, a legkeményebb dolog talán a diffegyenletek rész volt, de annak is csak egy minimális szeletét tanítják, egy jobb képességű diáknak leadom kétszer másfél órában + ugyanennyi gyakorlatban ezt a részt. Azt kell látni, hogy az egyetemi matematika nem azért egyetemi, mert jajdenehéz, hanem azért, mert az absztraháló képesség nagyjából 18-9 éves korra fejlődik az átlagos emberben olyan szintre, hogy meg lehessen érteni.

Amire viszont felhívnám a figyelmedet, mivel statisztikával minden, a természettudományokban jártas ember találkozni fog előbb vagy utóbb. Sajnos nemzetközileg elterjedtté vált az a gyakorlat, hogy statisztikát tanítanak bármiféle valószínűségszámítási háttérismeret nélkül. Így aztán nagyjából semmi értelme nincs annak a hallgató szempontjából, hogy pl. a korrigált variancia egy n nelemű minta miért pont n/(n-1)-szerese a középiskolában számolt varianciának. Ennek az az oka, hogy az empirikus variancia (amit középiskolában számolunk), nem torzítatlan becslése az elméleti varianciának, a korrigált viszont torzítatlan és erősen konzisztens becslése annak. Ezeknek a fogalmaknak (tozítatlanságok, konzisztenciák) megint a valószínűségszámítás ad értelmet a sztochasztikus konvergencia, a majdnem biztos konvergencia stb. fogalmak által. Ezért mindenképpen azt tanácsolom, hogy mielőtt bármilyen statisztikatanulásba kezdenél, egy bevezető valszámkönyvet előtte olvass el, ami eljut a nagy számok erős törvényééig.

Ha nem tudsz a vegyészmérnöki és orvosi között dönteni, akkor én a gyógyszerészetit ajánlom neked. A két szak tökéletes ötvözete. Megkapod a klinikai-anatomiai ismereteket és ha úgy alakítod, pl. Ipari-gyógyszerész szakképzéssel, PhD-vel, akkor simán mehetsz gyógyszergyárakba is. De ott is több közöd lesz a gyógyszerekhez, mint mérnökként. Ők inkább a gyártási folyamatokat tervezik, azt próbálják kitalálni, hogyan lehetne a laborban megálmodott molekulát nagy mértékben, költséghatékonyan gyártani.

Ha viszont inkább a klinikum fog meg akkor mehetsz kórházi gyógyszerésznek, nagyon jó kezdő fizetésért. A gyógyszerész nem csak közforgalomba dolgozik!

A kettő közül én a helyedben inkább a vegyészmérnökit nyomatnám. Valahogy több perspektívát látok benne, ha tudományos pályán képzeled el magad. Harmadik opciónak bedobom a sima kémia bsc-t, és mesteren mehetsz gyógyszerkutató-vegyész szakirányra.

Ha nem igazán megy a matek, meg a fizika akkor lehet inkább orvosi. De ez tényleg ne térítsen el, mert ez csak egy tárgy és mindent meglehet tanulni. Hajrá!